Nyerő lehet munkapszichológiára szakosodni

A Hankook Tire Magyarország Kft. aktívan bekapcsolódik a hazai szakképzésbe, hogy a megfelelő utánpótlást biztosítani tudja. Hamarosan ugyanis 700 fő felvétele kezdődik meg a cégnél. Ezúttal azonban munkaerő-közvetítők helyett munkaügyi központok segítségét kérik - tudtuk meg Bányai Tibor HR igazgatótól.

Az élvonalbeli HR-esek magasan képzettek, több idegen nyelvet beszélnek és friss üzleti tudással rendelkeznek - másként nem lehetnének humánmenedzserek. Emellett állandóan készek friss tudást szerezni! Ha ez így van, a helyükben csak olyan üzleti kurzusra járnék, ahol friss tudást kapok, gyorsan, vizsgák nélkül.

Az előzetesen becsült 70-80 százalékos aránnyal szemben a cégek mindössze 40 százaléka tervezi a tréningkiadások csökkentését, öt százalék pedig kifejezetten növeli képzési büdzséjét - derül ki a Parmenión Research kutatásából, amelyet a Skull Tréning és Tanácsadás megbízásából készítettek.

A tréning az a képzési forma, amely adott szervezetre, a továbbképzés résztvevőire tervezett módon azoknak a kompetenciáknak a megerősítésére, kialakítására leginkább alkalmas, amelyek adott esetben a felíveléshez szükségesek.

Jelentős visszaesés mutatkozik a képzések területén a korábbi évekhez képest, változott a képzések fókusza is. A nemzetközi trendekhez hasonlóan felértékelődött a vezetőképzés, a tehetségmenedzsment, illetve a képzésék hatékonyságnövelése is középpontba került - derül ki a DGS Global Research felméréséből.

Dr. Eszik Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és Innovációs Központ munkatársa úgy véli, a tudás fogalmának újragondolására lenne szükség és a képző intézmények helyett a hallgatókat kellene támogatni a tanulásról szóló döntésben. Az emberi tőke ugyanis a fejlődés legfontosabb forrása.

Az üzleti élet és a hadviselés számtalan hasonlóságot mutat. Az alkalmazott eljárások a két terület között többször kicserélődtek, egymáson keresztül fejlődtek. Ez ma is létezik. Számtalan vállalati stratégiával, marketinggel, menedzsmenttel foglalkozó munkában találhatunk idézeteket a hadtörténelem nagyjaitól.

Azt gondolhatnánk, hogy a beosztottak fejlesztése minden sikeres vállalat és az ott dolgozó vezetők magától értetődő szokása. Egy tanulmány azonban rávilágított, a menedzserek nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget közvetlen beosztottjaik fejlesztésésére, pedig az hosszú távon megtérül.

Idén októberben módosult a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény. Az élethosszig tartó tanulást szolgáló felnőttképzésben ezentúl könnyebb lesz részt venni. Az iskolán kívüli képzést végző szervezetek számára a törvény meghatározza, hogy tevékenységük ellátásához milyen tervet kell készíteniük.

Egyre több pénzügyi szakember választja az e-learning képzési módszert - derül ki az ACCA felméréséből. Az üzleti készségeit a megkérdezettek döntő többsége (97 százaléka) szeretné fejleszteni.

A HR-stratégia kiemelten kezeli a humánerőforrás-fejlesztést, amely a tudást hozzáadott értékként kezelve, a humántőkében rejlő lehetőségeket kiaknázva, szervezeti tudássá való integrálásával járul hozzá a stratégiai célok megvalósításához. De mire érdemes építeni?

A munkahelyi stresszkezelésnek ma már számos formája létezik: van, ahol kényelmes székek és stresszlabdák a kellékei az irodának, nem ritka a feszültségoldó masszázs, edzőterem a munkahelyen vagy egy pihenőszoba berendezése. Elküldhetjük munkatársainkat wellness hétvégékre, szervezhetünk outdoor programokat is. Mindezek mellett vagy helyett alkalmazhatunk kifejezetten stresszkezelésre fókuszáló tréninget is. A kérdés csak az, hogy a tréning, mint műfaj, hogyan segíthet a stressz oldásában?

Óvatosan kell politikai nézeteinket kinyilvánítani a munkahelyen. Bár hazánkban eddig nem jeleztek ezzel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, vannak olyan nemzetközi cégek, amelyek vállalati politikájukban lefektetik, nem elfogadható a politizálás és ennek megsértése szankciókat is vonhat maga után.

Nem könnyű szóra bírni a HR-eseket, különösen ha kényes témáról van szó: ami nem működik jól egy vállalatnál, arról inkább nem beszélnek. Szakmai berkekben is tudják: azért hiányoznak itthon a gyakorlati, tudásmegosztó fórumok, mert a HR-esek többsége egymással szemben sem elég nyílt. Annak jártunk utána, mi lehet ennek az oka.

Az emberi természethez hozzátartozik, hogy személyes alkut kötünk barátainkkal, kollégáinkkal és nem ritkán egy céggel. A formális elvárások mellett megállapodásaink tartalmaznak hallgatólagos elveket is. Többek között ilyen a munkahelyen "kötött" pszichológiai szerződés is.

Bármennyire egyértelműnek tűnik is, az információcsere még mindig hiányzik számos szervezetből. Pedig a vállalati kommunikáció nem nagy varázslat. Teljesen mindegy, hogy formális, vagy informális, a lényeg, hogy elérje a célját - összegezhetjük azt a véleményt, amelyet HR szakemberek fogalmaztak meg a közelmúltban megrendezett Personal Hungary hallgatóságának.

Azt mindenki tudja, hogy "jobb megbeszélni a dolgokat", mégis amikor kényes témáról van szó legtöbben mindent megteszünk azért, hogy elkerüljük, vagy halogatjuk ameddig csak lehet. Mégis, hogyan lehet sikeresen megbirkózni az ilyen beszélgetésekkel, legyen szó akár alacsony teljesítményről, munkaviszony megszüntetésről, munkakör illetve felelősségbeli változásokról vagy személyes, egyének közötti konfliktusokról?

A pletyka azokon a munkahelyeken virágzik, ahol bizalomhiányosak a kapcsolatok. Szakemberek kiemelik: gátat kell szabni az áskálódásoknak, mert árt a csapatmunkának és a produktivitásnak. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a pletyka nem életképes: versengő helyett támogató szervezeti kultúra kialakítása, amelyben folyamatos a kommunikáció, a munkatársak informálása.

Kutatók szerint a munkahelyen történő goromba viselkedés negatívan befolyásolja az emberek teljesítményét. Ami különösen aggasztó, hogy az ilyesfajta viselkedés nemcsak az elszenvedőire hat károsan, hanem azokra is, akik pusztán tanúi annak. De mit tehet a HR az ilyen típusú viselkedés megfékezéséért?

A kommunikációs formák és a munkavállalók jutalmazásával kapcsolatos elképzelések közötti különbségek olyan alapvető fontosságú tényezők, amelyeket a vezetőknek mindenképpen érdemes figyelembe venniük, amikor a munkavállalói állományt alkotó három legfontosabb korosztály képviselőinek eltérő igényeit, elvárásait igyekeznek összehangolni - legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből.

Mindennapjaink, különösen a válsághelyzet eseményei folyamatosan "hozzák" a problémákat, a konfliktusokat, amelyek fogadására, megoldására fel kell készülni. A konfliktussal kapcsolatban abból ered a legtöbb probléma, hogy a fogalmát nem határozzuk meg, annak jellemzőit nem vesszük "szemügyre", így az szabad asszociációt biztosít, és nem lehet egyértelműen értelmezni az adott helyzetet, amelyből további konfliktusok alakulhatnak. A HR Portal összeállítása.

A különböző méretű cégek sikerét, illetve életben maradását támogathatja vagy akadályozza meg a belső információ áramlási módja. A tudást meg kell osztani a munkavállalók között, de nem mindegy, hogy ez a folyamat milyen módon történik. Az értekezletek sok esetben, önmagukban is hátráltatják az eszmecseréket. Arról az esetről pedig ne is beszéljünk, amikor kifejezetten a nyugodt munkavégzés, belső hangulat kialakulása ellen hat ez az eredetileg nagyon hatékony módszer.

Régen kulturált megjelenés jellemezte a munkahelyeket, manapság inkább rábízzák a közösségekre, nincsenek kőbe vésett szabályok, így nem könnyű eldönteni, mihez tartsuk magunkat. A divattal együtt ugyanis az elvárások is átalakultak, fellazultak, liberalizálódott az öltözködés a nagy és a kis cégeknél is.

Egy friss brit kutatás szerint a gazdasági válság és az elbocsátások szülte légkör a dolgozókkal folytatott párbeszédre ösztönzi a munkaadókat. Az állásukat megtartó alkalmazottak körében pedig egyfajta "túlélő" csapatszellem alakul ki - írja az Ashridge Consulting kutatására hivatkozva a HR Magazine.