Miért okoz feledékenységet egy ajtó?

doors

Áll a nyitott hűtő előtt és egyszerűen nem jut az eszébe, mit akart csinálni? Vagy belép a szobába és elfelejtette, miért lépett be egyáltalán? Ez mindenkivel előfordul, sőt, ez azt mutatja, hogy az agya teljesen normálisan működik. Ajtónyitási hatásként is szokták emlegetni a jelenséget.

A kutatók korábban azt gondolták, agyunk úgy működik, mint egy szekrény, sok fiókkal. Ha valamit megtapasztalunk, azt elraktározzuk az egyik fiókba. Amikor később szükségünk lesz rá, akkor visszamegyünk és kinyitjuk a fiókot. Szép metafora, de nem igaz.  Agyunk sokkal bonyolultabb és kifinomultabb ennél. Inkább egy fejlett számítógéphez hasonlít, amelyben egyszerre több bonyolult feladat fut. Egy 2011-es tanulmány felfedezte, hogy az ajtónyitási hatás  éppen annak az eredménye, hogy egyszerre több agyi “program” végrehajtása zajlik.

Az inidianai University of Notre Dame kutatóinak egy 2011-es kísérletében az önkéntesek egy videojátékban szobáról szobára jártak és különböző tárgyakat szedtek össze, majd bizonyos időközönként le is kellett tenni a korábban felvett tárgyakat (vagyis emlékezni kellett arra, épp mi van a tárgylistában). Ahányszor a kísérlet résztvevői átléptek egy ajtót, egy tárgy bukkant fel előttük – ha olyan tárgyat mutattak nekik, amely a táskájukban volt, az Igen válaszra kellett kattintani, egyébként a Nemre. Néha a képek már az ajtóban megjelentek, néha a játékosok a szoba közepén jártak, amikor felbukkant a fotó.

Forrás: Miért okoz feledékenységet egy ajtó?