Játsszon, vagy elpusztul az agya

logikai játék agy

Nem véletlen, hogy az USA-ban és Európában is egyre több pénzt és figyelmet fordítanak az emberi agy kutatására. Sajnos a valós ok nem valami sci-fi történetből vett ötlet, például a telekinézis kifejlesztése, hanem az a tény, hogy a nyugati társadalmak szép lassan megöregednek, és minden más betegségnél többe kerül majd az időskori szellemi hanyatlás valamilyen formájában szenvedő emberek kezelése.

Az Európai Agytanács 2010-es adatok alapján készített felmérése szerint az Európai Unió 27 tagországában (illetve még Svájcban, Norvégiában és Izlandon) csak egy betegség volt (a hangulatingadozással kapcsolatos betegségek), amelynek az orvosi költségei meghaladták a demencia, vagyis az időskori szellemi hanyatlás kezelésére elköltött 105 milliárd eurót. Ezzel a hatalmas számmal a demencia olyan, általában drágán kezeltnek gondolt betegségeket előzött meg, mint a fejfájás, az agyvérzés, a különböző függőségek, vagy épp az agydaganatok.Nem tudjuk, miért van az, hogy bizonyos személyeknél miért is tompul el az agy teljesítőképessége a kor előrehaladtával annyira, hogy végül az alapvető memóriakezelésre sem lesz képes, ma még az egyik legnagyobb kérdés az orvostudományban. Van pár ígéretes kezelésforma és elmélet, de tulajdonképpen kimondható, hogy az időskori demenciáknak nem hogy a gyógymódját nem fedezték még fel, de a kialakulás pontos okát sem.Ezért fontos minden olyan előrelépés, ami a diagnosztizálást segíti, vagyis azt, hogy minél korábban tudjuk, hogy elindult az egyelőre visszafordíthatatlan, de késleltethetőnek tűnő folyamat.

A diagnosztizálásnál azokat a jeleket, tünetegyütteseket keresik, amelyek alapján kimutatható az egyes agyi folyamatok sorvadása. A pszichológiai-pszichiátriai kísérletek ugyan elég pontosan jelzik a problémákat, de a feladatsorok és tesztek kitöltése nem csak időigényes egy-egy emberre nézve, de a népesség teljes méretét tekintve is alkalmazhatatlan – egyszerűen túl sokan érintettek ahhoz, hogy alkalmanként hosszú órákig tartó vizsgálatokon vegyenek részt. Ezért lehet áttörés az a módszer, amit magyar kutatók egy csoportja dolgozott ki: szerintük jól felkészített számítógépes játékok segíthetnek a betegség korai felismerésében.

„Túlzás lenne azt állítani, hogy az időigényes élő vizsgálatokat is helyettesíteni tudják, a játékos tesztek célja egyfajta előszűrés” – mondja dr. Csukly Gábor, a projektben résztvevő szakértők egyike. „A lényeg az, hogy ha valaki játék közben azt veszi észre, hogy rosszabbul teljesít, mint az átlag, annak érdemes elmennie egy rendes kivizsgálásra. A teljes és pontos diagnózist csak ott tudják felállítani, különösen akkor ha a teszteket MR-vizsgálattal is kiegészítik, ami segít kiszűrni az olyanokat, akik nem betegek.”Csukly szerint fontos különbséget tenni a kognitív képességek természetes, öregedés miatt történő csökkenése, és a kóros állapotok, például az Alzheimer tünetei között. „Az, hogy valakinek egyre kevésbé működik a memóriája, illetve bizonyos tevékenységekre csak lassabban képes, még nem jelenti, hogy beteg is lenne. A játékokkal és az orvosi vizsgálatokkal azt szűrjük ki, mikor valaki a korátlagtól eltérő módon lesz feledékeny” – pontosítja a szakember.

Három év munkája a modern keresztrejtvény

A magyar kutatócsoport által kidolgozott játékokat három év alatt fejlesztették ki, egy Európai Uniós keretből kaptak pénzt a projektre. Mindent a nulláról kezdtek, a munka nagy részét nem is annyira az orvosi vizsgálatok jelentették, az idő többségét a számítástechnikai fejlesztések, a játékok és a weblap leprogramozása vitte el. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a projektbe bevont pár tucat vizsgált alany nem is annyira a kutatás miatt került be, inkább csak azt tesztelték, mennyire pontosan jelzik előre a problémákat a játékokban elért eredmények.

útjánIndex – Tudomány – Játsszon, vagy elpusztul az agya.