Hirdetés

Bejelentkezés



Látogatások [+/-]
Ma:
Tegnap:
Tegnapelőtt:
842
1675
1994

-319
Címlap Programok Programajánló Pszieszta 2010-ben is Pécsen

Pszieszta 2010-ben is Pécsen

Vass István   
2010. február 04. csütörtök, 14:39
Archivált cikk!
Kulcsszavak: pszieszta - előadás - pécs

Kevés emberben tudatosult még, hogy 2010-ben két fővárosa van Magyarországnak: az egyik jól ismert, de 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa címmel élhet. Pszichológus-hallgatóknak, pszichológia iránt nyitottaknak érdemes ellátogatni a Pszieszta 2010-es eseményeire.

A Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakos hallgatóinak szervezésében, 1996-ban jött  létre a Pszieszta rendezvénye, amely a pszichológus hallgatóknak és a laikus érdeklődöknek is érthető, színes, tudományos előadások és programok keretében szeretné bemutatni a pszichológia különböző területeit. Több év kihagyás után 2005-ben éledt újjá a pszichológus napok hagyománya. A szervezők célja, hogy ezt fenntartsuk, és évente megrendezésre kerüljön a Pszieszta. A pécsi Pszichológia Intézet és a Khairosz Alapítvány támogatásával, de nagyrészt a hallgatók szervezésével megvalósuló program 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódva a kulturálispszichológiát veszi nagyító alá: a nyelv, a vallás és a művészetek témaköreit járva körül, lélektani megközelítésből.

Időpont: 2010. március 18–20.
Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza
Szervező: Khairosz Alapítvány

Program


március 18. csütörtök

  • 14:00 - Bereczkei Tamás: A művészetek kezdetei
  • 15:00 - Révész György: A muzikalitás  és a zenei tehetség eredete
  • 15:00 -17:00 - Trixler Mátyás: Pszichiátria és művészet
  • 16:00 - Stark András: Álom-játék-kreativitás Ingmar Bergman filmművészetében

március 19. péntek

  • 10:00 - Kézdi Balázs: A diszkurzív szuicidológiáról
  • 11:00 - Bókay Antal: A melankólia poétikája József Attila kései költészetében
  • 12:00 - Séra László: A politikai karikatúrák hatásának kognitív mechanizmusai
  • 14:00 - 16:00 - Dr. Vass Zoltán, Vass Viola: Művészetterápiás műhely
  • 14:00 - 16:00 - Dr. Vincze Orsolya: Narratív műhely
  • 16:00 - Platthy István: A természet változásrendjére épülő évkörös rítusjátékok,  ünnepek, mint a közösségfejlesztés eszközei. A népszokásokra épülő mentálhigiénés modell a Pécsi Gyermekotthonban.

március 20. szombat

  • 10:00 - Pléh Csaba: A nyelvi relativizmus és a nyelvi perspektívák
  • 11:00 - 13:00 - Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece: Integrált kifejezés- és táncterápia: különböző művészetek - egy terápiás módszer
  • 11:00 -13:00 - Simon Mária, Lénárd Kata: Forma és improvizáció  a műveszteben és a terápiában. Formanyelv és improvizáció. (Interszubjektiv workshop)
  • 13:00 - Szenes Márta: Új vallási közösségek szerepe a fiatal felnőttek identitás keresésében
  • 13:00 - 15:00 - Pollák Éva: Meseterápia
  • 14:00 - Szendi Gábor: Isten az agyban
  • 15:30 - Kerekasztal: Agresszió  a kultúrában: Moderátor: Bóna Adrienn (klinikai gyermekpszichológus). Résztvevők: Pásztor Attila (igazságügyi klinikai szakpszichológus), Dr. Fenyvesi Csaba (ügyvéd, egyetemi docens), Prof. Baráth Árpád (egyetemi tanár, pszichológus, a Szociálismunka és szociálpolitika tanszék tanára)

Bókay Antal: A melankólia poétikája József Attila kései költészetében

A modern költészet a XVIII. század végén megszülető autonóm, létteremtő bensőség-élmény beszéde, az önismeret radikálisan új nyelvesedése, kimondása volt. Ugyanebből a kulturális átalakulásból született meg a bensőség fogalmi nyelve, a modern pszichológia és a pszichoanalízis is. Nem véletlen tehát, ha a jelentős költők versei, vers-modelljei egyben pszichológiai, pszichoanalitikus felfedezések is, párhuzamosíthatók a modern pszichológia legjelentősebb problémáival, konstrukcióival. József Attila költészetének ma is élő intenzív hatása pontosan ebből az új és az utódok számára is megvilágító erejű szelf-élmény megfogalmazásokból fakad. Előadásom a kései József Attila költészetében megformált ödipális szelf-élmény pszichoanalitikai szempontú értelmezésére tesz kísérletet. A gyermeki pozíció verseiben a gyermek-anya (Kései sirató) és gyermek-apa (Bukj föl az árból) viszony élménye mentén átfogó ön-építés stratégiák formálódnak meg. Ezek egyike a melankólia affektusa, mely évezredek óta érdekli a filozófusokat, művészeket, költőket. József Attila késő-modern melankólia változata életmodellé, sokszor öngyilkosság modellé is vált a huszadik század második felében.



Prof. Dr. Kézdi Balázs: A diszkurzív szuicidológiáról

E. Durkheim munkássága óta a tudományos öngyilkosság kutatás számára evidencia, hogy a szuicidium – társadalmi tény. A XX. sz. pszichológiájában számos törekvés irányult annak feltárására, hogy e szupraindividuális jelenséghez mennyiben járulhatnak hozzá specifikus pszichológiai tényezők, mint meghatározó, kvázi-determináló faktorok. A ’70-es évekre kiderült, hogy nem létezik szuicidális személyiség, az addig felszínre került pszichológiailag értelmezhető és magyarázható dinamikus és statikus alakzatok nincsenek oksági kapcsolatban az öngyilkossággal.
A XX. sz. második felére beértek a klasszikus szociológia és a Wundt által leírt “nép-pszichológia” kereteit meghaladó új diszciplinák ereményei (kommunikációelmélet, nyelvtudományok, - filozófia, kulturális antropológia, kulturális pszichológia, ethnometodológia, szociálpszichológia, stb.), - s így lehetőség nyílt arra, hogy egy új, a durkheim-I szociológiai paradigmát megszüntetve-megőrízve, “világlátás” alapjai szülessenek meg, mely egy pécsi munkacsoport javaslatára a “diszkurzív” jelzővel igyekszik megkülönböztetni magát minden többitől.

Pléh Csaba: A nyelvi relativizmus és a nyelvi perspektívák
BME Kognitív Tudományi Tanszéke
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.

A 20. században több ciklusban követték egymást ez elméletek és felismerések a nyelv gondolkodás meghatározó szerepéről. A nevezetes Sapir-Whorf gondolatmenet még pusztán nyelvi érveléssel próbálta meg a nyelv megismerést befolyásoló szerepét tisztázni. Az 1950-es évektől azonban ezt a belső, körkörös érvelést felváltotta a kísérleti ellenőrzés, mind a szókincs, mind a nyelvtan gondolkodást determináló erejére. 
Kutatások százainak konklúziója volt a korlátozott relativizmus. A nyelvi rendszer csak akkor befolyásolja az észlelést s emlékezetet, ha felhasználjuk beszédbeli átkódolás formájában.
Ezt a hajlékony felfogást egészítik ki az utóbbi két étvized kutatásai a nyelv figyelem és perspektíva irányító szerepéről.  Saját, a magyar nyelvfeldolgozásra vonatkozó    munkáink két tézist támasztanak alá.  Az eltérő szerkezetű nyelvek beszélői eltérően gazdálkodnak az egyetemes kognitív erőforrásokkal. A  munkaemlékezet a magyarban például az alaktani feldolgozással, az angolban pedig  a mondatokon belüli szórend feldolgozásában  jelenik meg.
A téri nyelv és a téri tájékozódási perspektíva kapcsolatát vizsgálva pedig azt találtuk, hogy a nyelvi rendszer tájékozódási preferenciája (egocentrikus vs. allocentrikus) csak az egyik tényező a  preferált tájékozódásban. Belejátszik ebbe a   vizuális feladat kontextusa, a lehetséges támpontok jelenléte s  az életkor is.    
A téri tájékozódásra vonatkozó adatok alapján az előadás a mellett érvel, hogy az agykérgi működése nyújtotta  rendszerlehetőségek beállításában egymásba ágyazott szűkítő tényezők rendszere figyelhető meg, s ebben a  nyelv csak az egyik mozzanat.   

Séra László: A politikai karikatúrák hatásának kognitív mechanizmusai

Az előadásban a politikai humorról, pontosabban a politikai karikatúrákról lesz szó. A politikai humor egy meghatározott közösségben kívánt választ keltő kommunikáció, amely potenciális hatással van nagyszámú hallgatóság akcióira és véleményére - közvetlenebb módon, mint egyéb kommunikációs formák. Minden típusával, verbális (vicc, szójáték, irónia, paródia), vizuális (szatirikus rajz és fénykép) és fizikai formáival találkozhatunk a médiában és a társadalmi érintkezés minden szintjén. Az újabb kognitív nyelvészeti és pszichológiai kutatások a karikatúra esetében a humor létrehozásával és értelmezésével kapcsolatban változatos kognitív mechanizmusok szerepét vetették fel, mint a fogalmi metafora és metonímia, a fogalmi ötvözés (blending) és a kulturális és kognitív modellek. A hazai közelmúlt politikai eseményeihez fűződő karikatúrák elemzése jó lehetőséget nyújt ezeknek a kognitív mechanizmusoknak a bemutatására, s a retorikai szempontok (a karikaturista eszköztárának, szimbólumok, túlzás, címkézés, sűrítés, analógia, irónia stb. használat) mellett a verbális humortól való különbségek, s a karikatúrák vizuális metaforákon keresztül megfigyelhető sajátságainak hangsúlyozására.

Szendi Gábor: Isten az agyban

A hit úgy tűnik velünk született, „előre huzalozott” képesség, amely valamilyen formában minden emberben jelen van és megnyilvánul. Évszázados tapasztalat volt, hogy a temporális epilepsziások körében meglepően gyakoriak az eksztatikus vallásos élmények és látomások, és igen sok vallásalapítóról tételezi fel az utókor, hogy epilepsziában szenvedett.
Az utóbbi két évtizedben elterjedt agyi képalkotó eljárásokkal végzett megfigyelések megerősítették azt, hogy létezik valamiféle „hitmodul”, vagy hálózat, amely a különféle vallásos élmények alatt nagyjából hasonló módon aktiválódik. A kutatás egy másik iránya a temporo-parietális régió transzkraniális elektromágneses ingerlésével jelenlétérzést, azaz egyfajta laboratóriumi „angyali üdvözletet” tudott létrehozni.
Minden vallás rítusokat dolgozott ki, melyek valójában – a megfelelő agyi területek aktiválásán keresztül- eksztatikus élményt indukáló technikák. Hasonló élményeket generálnak a hallucinogének is, és az eksztatikus élmények fenomenológiai leírásával nagy egyezést mutat a flow élmény is.

Folyamatosan bővülő információk a Pszieszta odlalán olvashatóak.


 

Ajánld az oldalt!



MPT Eseménynaptár

Eseménynaptár
Magyar Pszichológiai Társaság
  • A diagnosztika aktuális kérdései
    Esemény: A diagnosztika aktuális kérdései
    Helyszin: ELTE Gyógypedagógiai Kar / Budapest
    Kategória: MPT rendezvény
    Dátum: 2010. szeptember. 25., szombat
    Időpont:
    Leírás: A Magyar Pszichológiai Társaság Gyógypedagógiai Pszichológiai, Fejlődéspszichológiai és Klinikai Gyermekpszichológiai Szekciója közös konferenciát szervez

    "A diagnosztika aktuális kérdései"

    témában 2010....

  • 15th World Congress of Psychophysiology - IOP2010
    Esemény: 15th World Congress of Psychophysiology - IOP2010
    Helyszin: Budapest / Budapest
    Kategória: Nemzetközi rendezvény
    Dátum: 2010. augusztus. 30., hétfő - 2010. szeptember. 04., szombat
    Időpont:
    Leírás: http://www.world-psychophysiology.org/IOP2010/