|
Tartalom
Pszichológusoknak
| Látogatások | | [+/-] | Ma:
Tegnap:
Tegnapelőtt: | 590
1311
1240 |
+71 |
|
|
 |
 |
|
Vass István
|
|
2010. február 04. csütörtök, 14:39 |
Kevés emberben tudatosult még, hogy 2010-ben két fővárosa van Magyarországnak: az egyik jól ismert, de 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa címmel élhet. Pszichológus-hallgatóknak, pszichológia iránt nyitottaknak érdemes ellátogatni a Pszieszta 2010-es eseményeire.
A Pécsi Tudományegyetem pszichológia szakos hallgatóinak szervezésében, 1996-ban jött létre a Pszieszta rendezvénye, amely a pszichológus hallgatóknak és a laikus érdeklődöknek is érthető, színes, tudományos előadások és programok keretében szeretné bemutatni a pszichológia különböző területeit. Több év kihagyás után 2005-ben éledt újjá a pszichológus napok hagyománya. A szervezők célja, hogy ezt fenntartsuk, és évente megrendezésre kerüljön a Pszieszta. A pécsi Pszichológia Intézet és a Khairosz Alapítvány támogatásával, de nagyrészt a hallgatók szervezésével megvalósuló program 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódva a kulturálispszichológiát veszi nagyító alá: a nyelv, a vallás és a művészetek témaköreit járva körül, lélektani megközelítésből.
Időpont: 2010. március 18–20.
Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza
Szervező: Khairosz Alapítvány
Előadások témái (szervezés alatt):
Bókay Antal: A melankólia poétikája József Attila kései költészetében
A modern költészet a XVIII. század végén megszülető autonóm, létteremtő bensőség-élmény beszéde, az önismeret radikálisan új nyelvesedése, kimondása volt. Ugyanebből a kulturális átalakulásból született meg a bensőség fogalmi nyelve, a modern pszichológia és a pszichoanalízis is. Nem véletlen tehát, ha a jelentős költők versei, vers-modelljei egyben pszichológiai, pszichoanalitikus felfedezések is, párhuzamosíthatók a modern pszichológia legjelentősebb problémáival, konstrukcióival. József Attila költészetének ma is élő intenzív hatása pontosan ebből az új és az utódok számára is megvilágító erejű szelf-élmény megfogalmazásokból fakad. Előadásom a kései József Attila költészetében megformált ödipális szelf-élmény pszichoanalitikai szempontú értelmezésére tesz kísérletet. A gyermeki pozíció verseiben a gyermek-anya (Kései sirató) és gyermek-apa (Bukj föl az árból) viszony élménye mentén átfogó ön-építés stratégiák formálódnak meg. Ezek egyike a melankólia affektusa, mely évezredek óta érdekli a filozófusokat, művészeket, költőket. József Attila késő-modern melankólia változata életmodellé, sokszor öngyilkosság modellé is vált a huszadik század második felében.
Prof. Dr. Kézdi Balázs: A diszkurzív szuicidológiáról
E. Durkheim munkássága óta a tudományos öngyilkosság kutatás számára evidencia, hogy a szuicidium – társadalmi tény. A XX. sz. pszichológiájában számos törekvés irányult annak feltárására, hogy e szupraindividuális jelenséghez mennyiben járulhatnak hozzá specifikus pszichológiai tényezők, mint meghatározó, kvázi-determináló faktorok. A ’70-es évekre kiderült, hogy nem létezik szuicidális személyiség, az addig felszínre került pszichológiailag értelmezhető és magyarázható dinamikus és statikus alakzatok nincsenek oksági kapcsolatban az öngyilkossággal.
A XX. sz. második felére beértek a klasszikus szociológia és a Wundt által leírt “nép-pszichológia” kereteit meghaladó új diszciplinák ereményei (kommunikációelmélet, nyelvtudományok, - filozófia, kulturális antropológia, kulturális pszichológia, ethnometodológia, szociálpszichológia, stb.), - s így lehetőség nyílt arra, hogy egy új, a durkheim-I szociológiai paradigmát megszüntetve-megőrízve, “világlátás” alapjai szülessenek meg, mely egy pécsi munkacsoport javaslatára a “diszkurzív” jelzővel igyekszik megkülönböztetni magát minden többitől.
Pléh Csaba: A nyelvi relativizmus és a nyelvi perspektívák
BME Kognitív Tudományi Tanszéke
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
A 20. században több ciklusban követték egymást ez elméletek és felismerések a nyelv gondolkodás meghatározó szerepéről. A nevezetes Sapir-Whorf gondolatmenet még pusztán nyelvi érveléssel próbálta meg a nyelv megismerést befolyásoló szerepét tisztázni. Az 1950-es évektől azonban ezt a belső, körkörös érvelést felváltotta a kísérleti ellenőrzés, mind a szókincs, mind a nyelvtan gondolkodást determináló erejére.
Kutatások százainak konklúziója volt a korlátozott relativizmus. A nyelvi rendszer csak akkor befolyásolja az észlelést s emlékezetet, ha felhasználjuk beszédbeli átkódolás formájában.
Ezt a hajlékony felfogást egészítik ki az utóbbi két étvized kutatásai a nyelv figyelem és perspektíva irányító szerepéről. Saját, a magyar nyelvfeldolgozásra vonatkozó munkáink két tézist támasztanak alá. Az eltérő szerkezetű nyelvek beszélői eltérően gazdálkodnak az egyetemes kognitív erőforrásokkal. A munkaemlékezet a magyarban például az alaktani feldolgozással, az angolban pedig a mondatokon belüli szórend feldolgozásában jelenik meg.
A téri nyelv és a téri tájékozódási perspektíva kapcsolatát vizsgálva pedig azt találtuk, hogy a nyelvi rendszer tájékozódási preferenciája (egocentrikus vs. allocentrikus) csak az egyik tényező a preferált tájékozódásban. Belejátszik ebbe a vizuális feladat kontextusa, a lehetséges támpontok jelenléte s az életkor is.
A téri tájékozódásra vonatkozó adatok alapján az előadás a mellett érvel, hogy az agykérgi működése nyújtotta rendszerlehetőségek beállításában egymásba ágyazott szűkítő tényezők rendszere figyelhető meg, s ebben a nyelv csak az egyik mozzanat.
Séra László: A politikai karikatúrák hatásának kognitív mechanizmusai
Az előadásban a politikai humorról, pontosabban a politikai karikatúrákról lesz szó. A politikai humor egy meghatározott közösségben kívánt választ keltő kommunikáció, amely potenciális hatással van nagyszámú hallgatóság akcióira és véleményére - közvetlenebb módon, mint egyéb kommunikációs formák. Minden típusával, verbális (vicc, szójáték, irónia, paródia), vizuális (szatirikus rajz és fénykép) és fizikai formáival találkozhatunk a médiában és a társadalmi érintkezés minden szintjén. Az újabb kognitív nyelvészeti és pszichológiai kutatások a karikatúra esetében a humor létrehozásával és értelmezésével kapcsolatban változatos kognitív mechanizmusok szerepét vetették fel, mint a fogalmi metafora és metonímia, a fogalmi ötvözés (blending) és a kulturális és kognitív modellek. A hazai közelmúlt politikai eseményeihez fűződő karikatúrák elemzése jó lehetőséget nyújt ezeknek a kognitív mechanizmusoknak a bemutatására, s a retorikai szempontok (a karikaturista eszköztárának, szimbólumok, túlzás, címkézés, sűrítés, analógia, irónia stb. használat) mellett a verbális humortól való különbségek, s a karikatúrák vizuális metaforákon keresztül megfigyelhető sajátságainak hangsúlyozására.
 Szendi Gábor: Isten az agyban
A hit úgy tűnik velünk született, „előre huzalozott” képesség, amely valamilyen formában minden emberben jelen van és megnyilvánul. Évszázados tapasztalat volt, hogy a temporális epilepsziások körében meglepően gyakoriak az eksztatikus vallásos élmények és látomások, és igen sok vallásalapítóról tételezi fel az utókor, hogy epilepsziában szenvedett.
Az utóbbi két évtizedben elterjedt agyi képalkotó eljárásokkal végzett megfigyelések megerősítették azt, hogy létezik valamiféle „hitmodul”, vagy hálózat, amely a különféle vallásos élmények alatt nagyjából hasonló módon aktiválódik. A kutatás egy másik iránya a temporo-parietális régió transzkraniális elektromágneses ingerlésével jelenlétérzést, azaz egyfajta laboratóriumi „angyali üdvözletet” tudott létrehozni.
Minden vallás rítusokat dolgozott ki, melyek valójában – a megfelelő agyi területek aktiválásán keresztül- eksztatikus élményt indukáló technikák. Hasonló élményeket generálnak a hallucinogének is, és az eksztatikus élmények fenomenológiai leírásával nagy egyezést mutat a flow élmény is.
Folyamatosan bővülő információk a Pszieszta  odlalán olvashatóak.
|
|
MPT Eseménynaptár
|
Eseménynaptár
|
| Magyar Pszichológiai Társaság |
-
A Közlekedéspszichológiai Szekció ülése
Esemény: A Közlekedéspszichológiai Szekció ülése
Helyszin: Nemzeti Közlekedési Hatóság V. emeleti Tanácsterme / Budapest
Kategória: MPT rendezvény
Dátum: 2010. március. 16., kedd
Időpont: 14.00 óra
Leírás: A Magyar Pszichológiai Társaság Közlekedéspszichológiai Szekciója a következő ülését 2010. március 16.-án 14 órakor...
-
ILCO 2010 - A fogyatékossággal élők pszichológiai és társadalmi rehabilitációja
Esemény: ILCO 2010 - A fogyatékossággal élők pszichológiai és társadalmi rehabilitációja
Helyszin: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Dr / Pécs
Kategória: Hazai rendezvény
Dátum: 2010. április. 22., csütörtök - 2010. április. 23., péntek
Időpont: 14.00 óra
Leírás: Két napos nemzetközi konferencia...
-
Nagygyűlés 2010
Esemény: Nagygyűlés 2010 Helyszin: a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete / Pécs Kategória: MPT rendezvény Dátum: 2010. május. 27., csütörtök - 2010. május. 29., szombat Időpont: 14.00 óra Leírás: Egyén és kultúra
-
15th World Congress of Psychophysiology - IOP2010
Esemény: 15th World Congress of Psychophysiology - IOP2010 Helyszin: Budapest / Budapest Kategória: Nemzetközi rendezvény Dátum: 2010. augusztus. 30., hétfő - 2010. szeptember. 04., szombat Időpont: 14.00 óra Leírás: http://www.world-psychophysiology.org/IOP2010/
|
|
Programok 
