Csoportdinamikai tréningmódszer

Kurt Lewin 1944-ben megalapította a Csoportdinamikai Kutató Központot (Massachusetts Institute of Technology-ban), majd halála előtt létrehozta a National Training Laboratories-t, ahonnan elindult a Tréning-csoport (T-csoport) irányzat.

Európában az alkalmazott csoportdinamikai tréning mozgalom előhírnökei voltak a Marshall terv keretein belül érkezett szakemberek.  Ők csak bizonyos sikereket értek el, mivel a Sensitivity tréningek amerikai változatát alkalmazták itt, anélkül, hogy adaptálták volna az akkori európai viszonyokra.  Ez a sikertelenség részben lehetővé tette, hogy saját útján fejlődjön a csoportdinamikai mozgalom. Ennek következtében mozgalom és tréningközpontok keletkeztek Franciaországban, Hollandiában, a skandináv országokban, Ausztriában és Németországban.

Az alkalmazott csoportdinamika egyben módszer, elmélet és kutatás, mely a következő célokat és igényeket fogalmazza meg:

Az egyén szintjén:

  • az egyén, csoport, szervezet és társadalom között zajló interakciós folyamatok érzékenyítése, kommunikációs készség fejlesztése
  • a csoportfolyamatok analitikus megértése és érzelmi nyomon követése
  • ön- és mások észlelésének kifejlesztése
  • konfliktusmegoldó készség fejlesztése
  • szerepflexibilitás és kapcsolat teremtő készség fejlesztése
  • integrációs és differenciálódási készség fejlesztése
  • együttműködő és vezetői képesség fejlesztése
  • ön- és csoportszervezés képesség fejlesztése

A csoport és team szintjén:

  • önirányítás és csoporton belüli munkaképesség előmozdítása az önreflexiós képesség fejlesztésével
  • csoport fejlesztése az integráció, illetve differenciálódás irányába


A csoportdinamikai tréningmódszer alapelvei, munkaformái:

Itt és Most elv

A csoportdinamikai foglalkozás középpontjában a résztvevők közötti interakciók vannak előtérben szemben a külső témákkal (Ott és Akkor). Az Ott és Akkor témákkal csak addig és olyan mértékben foglakoznak a résztvevők, hogy az aktuális történést jobban megértsék. Ide tartozik csoporttörténésekre való reflexió – mind a formális ülések alatt történtekre, mind az informális interakciókra vonatkozólag. Az elméleti kérdések megvitatása külön elméleti blokkban történik, ami egy 5 napos tréning esetén kb. 1 – 1,5 órát tesz ki.

Önészlelés és mások észlelése, feedback

A tréningcsoportban a résztvevők saját és mások viselkedéséről, és a viselkedések okairól alkotott hiedelmeikkel találkoznak. Megtanulják önmagukat és másokat reálisan észlelni. Ennek eredménye képpen változik a viselkedésük is. A változást a feedback (visszajelzés) segítségével érik el. A feedback a csoportdinamikai tréning alapvető eszköze. A csoporton belüli visszajelzés nem az abszolút igazságot fejezi ki, hanem a személyes észlelés jegyeit hordozza magában. Minden csoporttag annyi visszajelzést fogad el, amennyire szüksége van és amennyit el tud viselni (a visszajelzések akár lehetnek nagyon kellemetlenek). Feedback az az eszköz, mely összekapcsolja az észlelő személyt a másik emberrel, akinek a visszajelzés szól. A tréningcsoport arra ad lehetőséget a résztvevőknek, hogy a saját tudatos és tudattalan észlelési mintáikra, viselkedésmódjukra reflektáljanak és ezeket megosszák másokkal és viselkedésükön változtassanak.

Struktúra és folyamat

A csoportdinamikai tréningmódszer alacsonyan strukturált, azaz a tréning folyamán a formális ülések (tréningcsoport) időkerete biztosítja a minimálisan szükséges struktúrát. Az üléseken belüli történéseket az egyének szükségletei határozzák meg. A csoport és az egyének fejlődésének megfelelően néha a trénerek strukturálják az adott ülés alakulását a helyzetnek megfelelő strukturált gyakorlattal. Az alacsony strukturáltsággal a tagok az új csoporthelyzetben kitűzött cél és feladat nélkül elbizonytalanodnak a saját bejáratott szociális készségeikben. Ennek következtében lehetőség adódik az ön- és csoportreflexióra, valamint új viselkedési mintákkal való kísérletezésre.  Mindehhez a csoport védelmet és támogatást nyújt.  A csoportdinamikus tanulás a tapasztalatok, a reflektálás, a változtatás összekapcsolásán, és ezek együttes alkalmazásán alapul.

Trénerek szerepe és feladata

A csoportdinamikai tréningmódszerben a trénerek szerepe nagyban különbözik minden más „csoportvezetői”  szereptől. A trénerek a csoport tagjai, és specifikus kompetenciákkal rendelkeznek arra hogy a tagok tanulási folyamatát elősegítsék. A tréneri szerepükből fakadóan nagyobb a hatalmuk és befolyásuk a csoporttagokhoz mérten. Másrészt viszont a téma meghatározásában a csoporttagok hatalma nagyobb.  A tréner szerepe valahol a csoporttag és nem-csoporttag között helyezkedik el. A tréner egyrészt a folyamat része, érzelmileg is érintődhet, másrészt a csoporttal szemben helyezkedik el. Egyidejűleg „kint” és „bent” van a csoportban. A tréner széles szereprepertoárral (megfigyelő, analitikus, szakember, támogató, segítő, tanácsadó, minta, identifikációs tárgy, projekciós felület, katalizátor) kíséri a csoportot.

Munkaformák

A résztvevők különböző nagyságú  és formájú csoportokban dolgoznak:

  • A tréningcsoportok (csoport, mely a tréner kíséretével önmagát, folyamatait és a kölcsönös interakciókat kutatja és változtatja)
  • Plénum (két vagy több tréningcsoport együtt dolgozik a trénerek kíséretével)
  • Tanulócsoportok (háromszemélyes-csoport)
  • Munkacsoportok (téma centrikus csoportok)
  • Rövid előadások a tréning témájával kapcsolatban és eszmecsere

Magyarországon az első csoportdinamikai módszerű tréninget 1998-ban tartották Dr. Karl Schattenhofer és Mustó Péter SJ vezetésével. 2009-től Dr. Antons Klaus, Irmengard Hegnauer-Schattenhofer, Dr. Karl Schattenhofer, Burcsik Marianna és Snír Péter (magyarországi csoportdinamikai tréningmódszer meghonosítója) vezetnek csoportdinamikai módszerű tréningeket.