Mérő László: Mindenki másképp egyforma

Székely Zsófia

Könyvismertetők - Tercium

Sokadik kiadását éli meg a Mérő László könyve. Izgalmas "útikönyvet" tarthat kezében olvasója, mely csöppet sem törekszik arra, hogy a lehető legbiztonságosabb és legegyszerűbb útleírást adja, kifejezetten az izgalmakra koncentrál: a játékelmélet – szociálpszichológia – logika (és még mi minden) útvesztőjében.

A mű kivitelezése igényes, ismét egy örömmel kézben tartható könyvvel van dolgunk.

Már a cím is zseniális önmagában, megjegyzendő, idézendő – lehetőleg úton, útfélen. Emellett különösen nagyra értékelem a frappáns, humoros alcímeket is – melyekhez egy-egy karikatúra is tartozik. A szerző teljesen új megvilágításba helyezi a pszichológia sokat vitatott és kutatott kérdéseit – bizonyos szempontból a külső szemlélő friss meglátásait kapjuk, hiszen Mérő László (eredetileg) matematikus. Stílusa jól követhető, kristálytiszta; szerencsére nem sok köze van a (szerző által is idézett) száraz szakcikkek nyelvezetéhez. Talán ennek köszönheti népszerűségét is: második kiadását érte meg magyarul, és nemzetközileg is elismert: német, olasz, angol, francia és spanyol nyelven is megjelent.

A könyv három fő egységre tagozódik, melyeken belül a fejezetek egymásra épülnek, de természetesen a három rész is ’egymásból következik’. Bizony, elejétől a végéig érdemes elolvasni, hogy valóban élvezni tudjuk ezt a szellemi kalandtúrát. Merthogy érteni nyilván meglehet a részeiből is (hiszen, mint említettem, szakmai alapjai adottak a témának) – de a mű különlegességét, egyediségét éppen ez a gondolati folyamatosság – szervezettség, az új nézőpont adja. Hívhatjuk akár „szakregénynek” is. A három fő egység tehát: A moralitás játékai (többek között a jól ismert egydolláros játék és fogolydilemma leírásáról és értelmezéséről van szó itt), A sokféleség forrásvidéke (itt a számomra már egyre bonyolultabb és megfoghatatlanabb logika és játékelmélet boncolgatása folyik), A racionalitás pszichológiája (visszatérünk a már jobban kezelhető irracionalitás és érzelmi döntések világához).

Említést érdemel a rendhagyó irodalomjegyzék is: a megszokottal ellentétben a Név- és Tárgymutatóban, illetve az Idézetek forrásaiban jelöli meg az idézeteket, ezekhez kapcsolja az idézett műveket. Számomra ez egy szokatlan, de hasznos megoldás: a szerző eléri kitűzött célját – a szöveget ne zavarja a szakmai háttér, de ezt mégis teljesen követheti az éppen kutatni, irodalmazni vágyó szakember. A bemutatás szempontjából tipikusan az a könyv, ahol vagy leírjuk a fejezetcímeket, amitől érthető lesz a recenzió – avagy rébuszokban beszélve próbáljuk saját élményeinken keresztül felébreszteni az érdeklődést iránta. „Nem én vagyok bonyolult, hanem amiről írok” – idézi Mérő Karinthy Frigyest.

A játék komoly dolog – a szellemi játékot szolgálja ez a mű. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeret játszani, és annak is, aki nem játékos kedvében, hanem szakmai szempontok alapján választja. A szerző által idézett egymondatos bölcsességet pedig – miszerint „a világ bonyolult” – kiegészíteném még eggyel: gondolkodni muszáj…


Mérő László: Mindenki másképp egyforma
A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája
Tericum Kiadó, Budapest, 2007
387 oldal
3170 Ft