Anoni Mara: Bűn vagy bűnhődés; Vallomás egy traumáról és a terápiáról

Anoni Mara: Bűn vagy bűnhődés

Terápia: egyre inkább a köztudatdba kerülő műfaj, filmek, sőt sorozatok szólnak róla. Mégis misztikus, nehezen érthető, ki, miért megy, mit kap egy ilyen kapcsolattól. A legtöbb ember még mindig egyszerűen valami szégyelni való elcsúszásnak, defektnek tartja a terápia igényét, az önfejlesztésnek ezt a formáját.

Anoni Mara egy hétköznapinak tűnő negyvenes anyuka (pontosabban az írói álneve), aki egy napon arra figyel fel, hogy kisebbik gyermeke nem akar oviba menni, bármilyen könnyen felfedezhető ok nélkül. Ezzel a történettel kerül gyermekpszichológushoz, ahol nem gyermeke, hanem saját szorongásai, és a mögötte meghúzódó gyermekkori története bomlik ki: egy soha ki nem beszélt, soha fel nem dolgozott gyermekkori abúzus és annak generációkon átívelő következményei.

Mit gondol, honnan jön a fixa idea, hogy nem tudja a bajtól megvédeni a gyerekét?

Gyűlöltem a pszichológus ilyen kérdéseit, amikre mindketten tudtuk a választ. Persze hittem neki, fontos, hogy ezek a dolgok kimondassanak. Fontos volt, hogy kimondjam: anyám nem tudott megvédeni a megrontástól, az azt követő szenvedésektől, majd később a depressziómtól.

Nehéz megérteni az abúzus lélektanát, hogy miért és hogyan válik olyan súlyos teherré azoknak, akik átélték. Mara könyve segít abban, hogy megértsük, hogyan hajt ki az abúzus csírájából újból és újból a legváratlanabb helyzetekben az a szorongás, bűntudat, félelem, ami a szexualitáson kívül érinti Mara esetében az egészséghez, betegséghez való viszonyát, a munkamániáját, gyermekei szorongását, párválasztásait, sok olyan dolgot, ami első hallásra egyáltalán nincs kapcsolatban a szexualitással.

A hipochondriának – mint gondolom minden neurózisnak – fontos szerepe van a beteg életében. Nekem egy irányt jelölt ki: az élni akarás irányát.

A könyv olvasmányos, lendületes stílusban, regényszerűen váltogatva az idősíkokat halad, ezzel mozaikszerűen kibontva Mara életének egészét.

Pszichoterápiához kapcsolódó műfajok közül az esettanulmány – amikor egy személy terápiájának menetét ismerhetjük meg, a terapeuta szemszögéből – az egyik legérdekesebb módja a terápia megismerésének. A Bűn vagy bűnhődés ezt az élményt adja vissza, azzal a különbséggel, hogy a terapeuta helyett itt saját maga történetén vezet végig a kliens. A könyv így nagyszerű lehetőség, hogy kicsit bekukucskáljunk egy terápia folyamatába. Anoni Mara életének változatos szorongásai, különböző formában feltörő irracionális bűntudata betekintést nyújt a lélek nem racionális tünetképzésébe: megérthetjük, milyen megfejthető, de olykor nehezen visszakövethető, nyakatekert logika mentén alakulnak ki  lelki betegségeink.

A Bűn vagy bűnhődés a szexuális abúzuson átesett gyermekek nehéz, beszorított helyzetére is rávilágít, akik a bűnt magukra veszik és az elkövető helyett maguk rettegnek a lebukástól. Mit teszünk, mit tehetünk azért, hogy ne maradjanak a sötétben ezek a gyerekek szégyenükkel? A könyv nemzetközi példák alapján ajánl megoldást az abuzált gyerekek elérésére.