Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak?

bagdy_hogyan_lehetunk_boldogabbak

Bagdy Emőke professzor asszony a “pszichológia nagyasszonya” ahogyan egyik kolléganője aposztrofálta. Hiteles, ugyanakkor perzselően- és acélosan lelkes előadásait számos hallgató, szakember és laikus hallgatta már végig, és szerzett lendületet életproblémái megoldásához, hitelességéhez nem fér kétség. Új könyvének témája hogy miben is tud segíteni a pszichológia mint tudomány és praxis a boldogsághoz, a boldogabb élet eléréséhez.
A könyv a boldogság jelenlegi társadalmi környezetének tárgyalásával kezdődik, kiemelve a konzum társadalom cucciparát, és számos téves célfelállítását (melynek alapja a szerzés, rejtett üzenete pedig az, hogy a biztonság a birtoklásban keresendő) illetve a tudomány (ezen belül első sorban a pozitív pszichológia mozgalom) kutatásainak eredményeit. Már a könyv elején szembesít lehetőségeink érdekes eloszlásával a szerző: kutatások szerint 100% boldogságból 50% genetikus hajlamra vezethető vissza. Bármennyire is szeretnénk tagadni, tapasztalatból tudjuk, hogy vannak olyan emberek akikre (és családjukra, leszármazottaikra) jellemzőbb a boldogság, mint másokra – megfigyelték ezt már katasztrófák túlélőivel, szegény sorban örömmel élőkön és gazdag de boldogtalan embereken is.

Az ilyen genetikailag szerencsés embereket úgy jellemezhetjük, hogy azok védettek a depresszióval szemben. Ugyanakkor a környezet hatása meglepően alacsony, csak 10% a kutatások szerint. A maradék 40% az, amivel minden ember gazdálkodhat, ha nagyon leegyszerűsítően szeretnék fogalmazni, akkor azt úgy fogalmazhatjuk meg: ez az amit mi tudunk cselekedni, ez az ami rajtunk múlik, ez az amiben fejlődni tudunk. A rossz hír után tehát végre egy jó hír és egyben a pszichológia és a személyes hatékonyság-növelés lehetőségeiről is szólnak ezek a számadatok.

A könyv elsõ fejezete azt tárgyalja, hogy mi jellemzi a boldog embereket. A 10 pontban részletezett jellemzők részletesen leírbva jó alapot szolgálnak annak, aki kíváncsi és nyitott arra, hogyan tudja növelni boldogságát.

A könyv második része a pszichológia új kutatási irányait és eredményeit mutatja be, kiemelve a posztraumatikus növekedés és az egészségvédő megbocsájtást, tárgyalva a pozitív pszichológia, a transzperszonális pszichológia, a humanisztikus pszichológia, az egészségpszichológia hozzájárulását a boldogabb élethez vezető úthoz.

A könyv harmadik része A lelki labirintus és Ariadné fonala címmel a jobb agyféltekés gondolkodás életproblémákban, élethelyzetekben betöltött szerepérõl értekez gyakorlatias módon, mintegy rávilágítva a “lélek nyelvére”, ami a bal agyfélteke racionális-beszédközpontú működésével szemben más módon kódolja az élményeket és ezért az élményekhez és megváltoztatásukhoz vezető út is más, a boldogsághoz pedig gyakran élményeinken kell korrigálnunk, ahogyan az a bevezető részből is kiderül.

A negyedik fejezet A nőiség, “női lélek” és a férfi címmel némileg kilóg a könyv többi fejezetébõl, mivel egyértelműen a férfi és női érzelmi és értelmi működés, testfelépítés, képességek különbségeit tárgyalja. Indokolttá az teheti a fejezetet, hogy a boldog élet és a kielégítő, jól funkcionáló párkapcsolat összefügg egymással.

Az ötödik fejezet a párkapcsolatokról és játszmákról szól, játszmákról, melyek meggátolják az őszinte, intim kapcsolat kialakulását.

Végül a záró fejezet az öröm, harmónia, boldogság eléréséről szól.

A könyv lendületes, tartalmas, rengeteg emészteni valót, megfontolandó információt tartalmaz, sok olyan területen kalauzolja végig az olvasót, amiben döntéseket kell hoznunk, vagy inkább kellene, mivel inkább az automatizmusok vezérlik ezeket a területeket. A könyv segíthet abban, hogy egy-egy területen átvegyük az irányítást, tudatosabban kezeljük ezeket a helyzeteket. Szakembereknek pedig felér egy kisebb továbbképzéssel.

Könnyen olvasható – 1 2 3 4 5 – Nehezen olvasható
Laikusoknak szól – 1 2 3 4 5 – Szakmabelieknek szól
Kevésbé tudományos – 1 2 3 4 5 – Tudományos

Mesterkurzus: Hogyan lehetnénk boldogabbak?
Kulcslyuk Kiadó, 2010
256 oldal