Singer Magdolna: Partitúra – utolsó beszélgetés Polcz Alaine-nel

singer_polcz_alaine.jpg

Életünk egy előre megírt partitúra, és mi jól, rosszul igyekszünk eljátszani életünk szimfóniáját – vallja Polcz Alaine. E mondat kulcsszava nem véletlenül lehetett életrajzi művének címe. A sorok tulajdonképpeni szerzője ugyanis gyakorlati életfilozófiájává emelte e gondolatot: élete meghatározó pontjaira tekintve tisztán látta, hallotta az összeálló partitúrát, a gyakran kínzó, fájdalmas események mögött élete szimfóniájának taktusai szóltak.

A könyv szerzője, Singer Magdolna szeretett barátként és tanítványként beszélget Polcz Alaine-nel, s e beszélgetéseket újságíróként olvasmányos, lendületes, ugyanakkor megdöbbentően őszinte és hiteles kötetté szerkeszti.

A Partitúra két monologikus beszélgetésben dolgozza fel Polcz Alaine életútját, és jut el utolsó napjaiig. A gyerekkori élményeken, a háború borzalmain, és a tanulóéveken át vezető úton, mintha mi is ott lennénk vele: a szöveg teljesen bevonja az olvasót. Polcz Alaine szinte kézen fogva vezet minket végig élete eseményein már-már fájó őszinteséggel és törhetetlen optimizmussal. Az olvasó ott áll a családi körben, a világháború katonai kórházában, az egyetem romos épületében, de ott van az intenzív osztályon, a Gyermeklélektani Intézetben. És míg látja a megpróbáltatásokat: a testi szenvedéseket és lelki traumákat, hall egy hangot. Polcz Alaine hangját, ahogyan vezeti ebben az életben – az Ő életében. Ez a hang kezdetben már-már ijesztő, s e rémület csak lassan válik csodálattá, ahogy az ember átérzi, mennyire mélyen őszinte.

Utolsó napjainak hangulata gyors, intenzív dialógusban, megindító hitelességgel jelenik meg. A két „szerző” beszélgetésében két rendkívüli viszony érződik: ahogyan egymással beszélnek és bánnak, és ahogyan Polcz Alain érez azzal kapcsolatban, amit átél, egészen kivételes.

A Partitúrá-t olvasva az ember valódi részese lehet Polcz Alaine életének és gondolkodásmódjának. Annak, amit olvasása kivált nem túlzó megfogalmazása olvasható az írás előszavában:

„Inspiráló, erőt adó, példamutató életút az övé. Aki olvassa a könyvet, úgy érezheti rálelt egy forrásra, amelyből saját életéhez energiához juthat. Tipikusan »éjjeliszekrény« mű, olyan olvasmány, amelyet nem elég egyszer elolvasni, hanem ott kell tartanunk az ágyunk mellett, hogy újra és újra belenézve megújult erővel vághassunk neki életünk naponta adódó új kihívásainak.”

Singer Magdolna
Jaffa Kiadó,
Bp., 2007.
179 oldal,
2790.- F

Könnyen olvasható (1)
Mindenkinek szól (1), és
Tudományos ismeretek nélkül is teljes élmény (1)

Recenzió: Csonka Balázs