Carl R. Rogers a humanisztikus pszichológia megalapítója, a XX. század egyik legnagyobb hatású pszichológusa. Ő fejlesztette ki a tanácsadásban és a pszichoterápiában használt személyközpontú megközelítést. Rogers ebben a könyvben az elméleti ismertetésen kívül gyakorlati útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az általa kialakított személyközpontú megközelítés hogyan alkalmazható az iskolai nevelésben és oktatásban. Jerome Freiberg,  Rogers volt munkatársa számos, Amerikából hozott gyakorlati példával egészítette ki az eredeti munkát.

a pedagógia csődje hozzájárul a társadalmi betegségekhez, és a beteg társadalom olyan gyakorlatot kényszerít rá a pedagógiára, amely éles ellentétben áll azzal, amit az emberiség szolgálatában tennie kellene.

A könyv egyik célkitűzése, hogy reményt nyújtson a pedagógiai gyakorlat megújítói számára. Rogers szerint "a pedagógia csődje hozzájárul a társadalmi betegségekhez, és a beteg társadalom olyan gyakorlatot kényszerít rá a pedagógiára, amely éles ellentétben áll azzal, amit az emberiség szolgálatában tennie kellene". A könyv másik célja, hogy elősegítse a gyerekek gondolkodásának és érzelmeinek fejlődését. Ennek a fejlődésnek a színtere lehet - a család mellett - a jó iskolai környezet.

Rogers véleménye szerint az emberek személyes fejlődéséhez elsősorban elfogadó kapcsolatokra van szükség. A tanárok akkor tudják a leginkább elősegíteni a gyerekek fejlődését, ha őszintén önmagukat adják ("valódivá válnak"), feltétel nélkül elfogadják a tanulókat, empatikusan viszonyulnak hozzájuk és megbíznak bennük. Bíznak abban, hogy a gyerekek képesek kiválasztani azokat a tevékenységeket, amelyek saját személyiségük gazdagodását szolgálják. Az igazi tanulás belülről motivált, ezért a tanárnak elsősorban facilitátor (serkentő) szerepet kell betöltenie a diákok életében. A gyerekeket bevonják a döntésekbe, megosztják velük a saját életükre vonatkozó felelősséget. Így az iskola Rogers szerint az értelmes és izgalmas tanulás színhelyévé válhat.

A könyv számunkra azáltal válik teljessé, hogy a Magyarországon létező tanulóközpontú iskolák - amelyek a rogersi gyermekközpontú szemlélettel azonosulni tudnak - jeles képviselőinek beszámolóit is tartalmazza.

a világ jövője a gyerekekben rejlő kreatív erő kibontakoztatásán és fejlesztésén múlik

Kiknek ajánljuk a könyvet?

Annak, aki valamilyen formában a tanító, nevelő fél szerepébe kerül, legyen az pedagógus vagy szülő. Általános elveket, valamint számos gyakorlati vonatkozású gondolatot, sok konkrét példát tartalmaz, amelyek alapvető fontosságúak a tanár-diák kapcsolatban.  A könyvet haszonnal forgathatják a tanári pályára készülő hallgatók, a pályakezdő pedagógusok, akik még saját útjukat keresik a szakmában. Azok a tanárok akik valamilyen oknál fogva csalódtak a meglévő iskolarendszerben, tanítási gyakorlatban, akik kudarcokkal a hátuk mögött pályaelhagyáson gondolkodnak. Számukra új lehetőséget jelenthet ez a könyv.

Ajánlom továbbá azoknak a szülőknek, akik gyermekük számára keresnek megfelelő iskolát. Ez a könyv részletesen tájékoztatja az olvasót a Rogers személyközpontú iskolák elméleti hátteréről, értékrendszeréről, szemléletéről és a mindennapi működéséről is. Mindezeket leginkább a magyar tapasztalatok teszik számunkra meggyőzővé és hitelessé.

Végül ajánlom mindazoknak, akiknek lehetőségük van személyes döntéseikkel ma jobbá tenni a magyar iskolarendszert, hiszen "a világ jövője a gyerekekben rejlő kreatív erő kibontakoztatásán és fejlesztésén múlik".

könnyen olvasható     1 2 3 4 5          nehezen olvasható

szakmai                       1 2 3 4 5          laikus

tudományos                1 2 3 4 5          kevésbé tudományos

EDGE 2000 Kiadó - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2007

oldalszám: 596

ár: 3690 Ft