Athenaeum 2000

Peter Uffelmann: Bocsáss meg magadnak! Küzdelem a belső cenzorral

Könyvismertetők - Athenaeum 2000

Flegler Bea

Lelkiismeret, önkontroll, felettes én, belső értékrend, önvád, belső bíró, szülői énállapot, erkölcsi érzék, eszménykép, ... és még számtalan fogalom, amelyet a köznyelv, vagy a személyiséggel foglalkozó szakmák használnak arra, amit Peter Uffelmann belső cenzornak nevez.

Ki, vagy mi is ez? Az a belső hang, és az őt képviselő „személy”, aki minden cselekedetünk, gondolatunk során összeveti, szembeállítja a vágyainkat, elképzeléseinket az elvárással, illetve azzal, amit nekünk „szabad”. És ez a folyamatos ellenőrzés minősít jóvá vagy rosszá; áthangolja a kedvünket, végső soron kiszolgáltatott, kudarcok sorozatát elszenvedő emberré tesz. Már ha hagyjuk!

Sarah Famery: Hogyan mondjunk nemet?

Könyvismertetők - Athenaeum 2000

Gönczöl Kitti

A hétköznapokban gyakran gondolkodunk el azon, hogy nem vagyunk-e túl engedékenyek a családtagjainkkal, ismerőseinkkel, akik naponta ostromolnak minket különböző kérésekkel, szívességeket kérnek tőlünk, vagy éppen csak egy apró segítséget egy olyan pillanatban, amikor egy 34 órás nap is kevésnek bizonyulna.

Sarah Famery egy csomó elgondolkodtató kérdésen keresztül próbál rávezetni minket, hogy miért nem tudunk nemet mondani egyes embereknek, bizonyos szituációkban. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan helyzetek, amikor könnyedén visszautasítunk egy számunkra kellemetlen kérést, viszont gyakran előfordul, hogy a konfliktus elkerülése végett nem azt mondjuk, amit szeretnénk, nem vagyunk őszinték - talán saját magunkkal szemben sem.

Mihalec Gábor: Áspiskígyók és palimadarak - a magabiztos kommunikáció kézikönyve

Könyvismertetők - Athenaeum 2000

Csonka Balázs

Bár „hiánypótló" könyvet ígér bevezetőjében Mihalec Gábor, az Áspiskígyók és palimadarak korántsem számít egyedülinek a(z asszertív) kommunikáció „közvetlenül a »fogyasztóhoz«" szóló irodalmában, maga a szerző is számos ilyen írásra hivatkozik a könyv irodalomjegyzékében. Az idézett művek többségét magam is ismerem, s ennek alapján úgy vélem, az Áspiskígyók és palimadarak nem közérthetőségében különleges. Amitől a kötet egyedülálló, az véleményem szerint a tartalom koncentráltsága, mesterien eltalált fókusza, valamint a könyv „kézikönyv-jellege", mintegy felhasználóbarát-volta. Esetünkben ez egy nem egészen másfél óra alatt elolvasható írást jelent, mely ugyanakkor (elsősorban a fejezetek végén összegyűjtött gyakorlatoknak köszönhetően) alapot ad az asszertív kommunikáció hosszú távú tökéletesítésére. A szerző óriási gyakorlati tapasztalatáról árulkodik az a lényeglátás, amellyel a témakör azon legfontosabb kérdéseire fókuszál, melyek az asszertivitás gyakorlati (ki)fejlesztéséhez a leginkább hozzájárulnak. Egy kommunikációs kézikönyvtől talán elvárható ugyan, de mégis említésre érdemes a kötet olvasmányossága, gördülékenysége.

Francois Lelord: Hector utazása - avagy a boldogság nyomában

Könyvismertetők - Athenaeum 2000

Bereczki Ágnes

Manapság oly divatos téma a kutatók körében a boldogság témaköre. Sokkal kedvezőbb körülmények között élünk, mint akár egy évszázaddal előbb az emberek, sokkal kevesebb veszélynek vagyunk kitéve, mégse állíthatjuk, hogy boldogabbak lennénk, vajon miért van ez így? Akinek  nincs türelme vagy nem akar tudományos fejtegetéseket bogarászni, annak bőven elég, ha elolvassa a Hector utazását, amely teljesen emészthető formában tálalja nekünk a kutatások eredményeit, amelyek nem is annyira bonyolultak, mint amit elsőre gondolnánk. Ez a könyv egyszerre szórakoztató regény, amely egy fiatalember kalandos utazásáról, és egy tanulságos mini-tanulmány, amely a fiatalember boldogsággal kapcsolatos tapasztalatainak összegzéséről szól.

Hector, a főhős, egy sikeres francia pszichiáter, akihez rengeteg páciens jár. Megfigyelte, hogy az általa kezelt páciensek közül a legtöbbnek egyszerűen az a baja, hogy boldogtalan. Egy szép napon elbizonytalanodik, hogy vajon ő tud-e segíteni ezeken az embereken, s elhatározza, hogy egy időre szabadságra megy. Világ körüli útra indul, és amerre jár, megpróbálja megérteni mitől boldogok vagy boldogtalanok az emberek. Azt gondolja, hogy ha van a boldogságnak titka, akkor azt így biztosan megtalálja.