Hogyan hasonlítjuk össze önmagunkat mással

Birtalan Ilona Liliána

Cikkek - Villámcikekk

Az egymáshoz való hasonlítgatás nagyon is komoly dolog, és mindig válaszra késztet: stresszel bennünket, vagy éppen felszabadít, de biztosan foglalkoztat. Ezek a reakció természetes jellemzőnk, hiszen viszonyulnunk kell másokhoz - figyelembe véve a képességeinket és eredményeinket a társas térben. Ugyanakkor mellékhatásai különösképpen fontosak, mert a megjelenő érzelmek befolyásolhatják kapcsolatainkat. Számos kísérlet mutatta ki az összehasonlítást kísérő negatív érzelmi folyamatokat (pl: irigység, megvetés stb.) más megoldási stratégiákat ajánlva.





A tanulmányok másik része a pozícióra, státuszra, helyzetünk értelmezésére hívja fel a figyelmet; megint mások meg azt vizsgálják, hogy a kísérő minősítő érzelmek mennyire is korlátozhatják be vélekedésünket a megítélt gondolkodásmódjáról, szándékairól. Ugye ilyenkor esélytelenek vagyunk tisztán - egészben látni a másikat.  





A kérdés az, hogyan is tudunk mégis eszünknél maradni, hogyan tudunk a felesleges érzelmektől (a kárörömöt sem nevezhetjük építő időtöltésnek) megszabadulni.  

Egyes kutatási eredmények szerint a sztereotipizálásunkkal ellentétes információk, az empátia, és a közös eredményfüggés segíthet az irigység és más negatív érzelmi reakciók csökkentésében. 


(A cikkről bővebben olvashat: Susan T. Fiske- American Psychologist Volume 65, Issue 8, November 2010, Pages 698-706)