Science cikk jelent meg magyar közreműködéssel kulturák összehasonlítása témában

Nagy Tamás

Cikkek - Tudomány

Az egyes kultúrák közti különbözőségek évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat és a laikusokat egyaránt. Az utóbbi évtizedekben ez a vizsgálódás a különbségek tényszerű leírásán túl eljutottak a társadalmak empirikus összehasonlításáig. Ezen összehasonlítások egyik ígéretes dimenziója a kulturális kötöttség és lazaság, ami a társadalom tagjainak szociális normákhoz és deviáns viselkedéshez való viszonyát mutatja meg.

A Science-ben megjelent tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy egy társadalom kötöttségét vagy lazaságát az ország vagy terület történelmi, társadalmi és gazdasági jellemzői alakítják ki. A kötött társadalmakban a szociális normák erősek és a devianciákat kevésbé fogadják el, míg a laza társadalmakban ez pont fordított. Mint a legtöbb pszichológiai konstruktumban, a kulturális kötöttség-lazaság dimenzióban is a középső értékek jelzik a legoptimálisabb működésmódot. A túl kötött kultúrákban az egyéniség elnyomása, a túl laza kultúrákban az értékvesztettség és széthúzás okoz problémát.

A kötöttség-lazaság kulturális dimenziójának első vizsgálatait hagyományos, preindusztriális társadalmakban végezték a ’60-as években. Azt találták, hogy azok a társadalmak váltak kötöttebbé, ahol az egyének számos fenyegetésnek voltak kitéve, és a túléléshez szükség volt nagy létszámú csoportok szigorú együttműködésére és a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra. Ez például az olyan területeken volt jellemző, ahol a népsűrűség nagy, viszont az egy főre jutó termőföld kevés volt. Ezekben a társadalmakban a gyermekeket konformitásra nevelik, hogy minél könnyebb legyen összehangolni a sok embert igénylő földművelési munkálatokat. Ezzel szemben a vadászó-halászó társadalmakban akár egyetlen, kiemelkedő képességű ember is képes megteremteni a megélhetést csoportja számára, ezért az ilyen kultúrákban nem szükséges a konformitásra való nevelés. A szerzők hipotézisei szerint a modern társadalmakban is fellelhetőek azok az összefüggések, amelyek a tradicionális kultúrákban mutatkoztak. Ennek igazolására a 33 társadalmat (összesen 6823 főt) vizsgáló kulturális összehasonlító, kérdőíves kutatásban nyert kötöttség-lazaság pontszámokat az ország gazdaságával, történelmével és szociális helyzetével kapcsolatos statisztikákkal vetették össze. A kapott összefüggések alátámasztották az előzetes elvárásokat.


Az eredmények szerint a kötöttebb társadalmak magasabb népsűrűséggel, természeti erőforráshiánnyal (például korlátozott termőföld, élelem, ivóvíz, levegőtisztaság) jellemezhetőek. Továbbá több természeti katasztrófának vannak kitéve (árvíz, szélvihar, aszály, földrengések), és jellemzőbb rájuk a szomszédos országokkal folytatott területi vita (1918 és 2001 közötti történelmi adatokon vizsgálva), valamint magasabb a járványok és betegségek előfordulása és a csecsemőhalandóság. A kötöttebb társadalmakra jellemzőbb az autokratikus vezetés, a média kontrollja és a modern kommunikációs eszközök korlátozása. Emellett hatékonyabb az igazságszolgáltatás, erősebb a rendőri jelenlét és szigorúbbak a büntetések (például gyakoribb a halálbüntetés). A kötött társadalmak vallásosabbak, és a társas civil kezdeményezésekben (például petíció aláírása, tüntetés) kevésbé aktívak. A kötött társadalmakban a mindennapi színtereken (mint például bank, nyilvános park, osztályterem, házibuli, munkahely, stb.) szigorúbb szociális megkötéseknek és elvárásoknak kell megfelelni.

A legkötöttebb társadalmak közé a pakisztáni malajziai és indiai, míg a leglazábbak közé az ukrán, az észt és a magyar tartoztak. A lista középső három országa Ausztria, Olaszország és Németország volt. A kutatás magyar részének lebonyolításáért prof. Fülöp Márta, az ELTE oktatója és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Kulturális Összehasonlító Csoportjának vezetője volt a felelős. A teljes cikk a Science május 27-i számában olvasható.

Forrás: Gelfand, M. J. et al. (2011) Differences Between Tight and Loose Cultures: A 33-Nation Study. Science, 332, 1100-1104.