Rejtett attitűdjeink mérése: az Implicit Asszociációs Teszt bemutatása

Somogyi Mónika

Cikkek - Tudomány

A pszichológusok régóta kutatnak olyan gondolatok és érzelmek létezése után, melyekről az emberek egyszerűen tudatosan, szándékosan nem tudnak beszámolni. Az 1900-as évek első felében a kutatók a tudattalan vizsgálatának pszichoanalitikus módszereivel kísérleteztek. Azóta a nem szakmabeli érdeklődő számára is ismertté vált az elsősorban a klinikum területén használt Rorschach teszt (Hermann Rorschach), a Tematikus Appercepciós Teszt (TAT - Henry Murray), vagy a különböző rajztesztek. Az ún. projektív eljárások közé sorolható a Sigmund Freud által terápiás célból kidolgozott szabad asszociációs módszer, amikor a személy folyamatosan, kontroll nélkül számol be feltoluló gondolatairól és képzeteiről. A projektív módszerekkel azonban nem lehetséges (nem is céljuk) a társadalomra jellemző rejtett gondolatok feltárása. A szociálpszichológia a széles körben elterjedt, az önbeszámolón alapuló kérdőívek hatékonyabb alternatívájaként a 80-as évek elejétől próbálkozik a gondolatok vagy érzelmek rejtett, tudattalan formáit feltárni.

Az egyik ilyen próbálkozás az Implicit Asszociációs Teszt (a továbbiakban IAT), amelynek eredményeit először 1998-ban publikálták az alkotók Anthony Greenwald, Debbie McGhee, Jordan Schwartz). Az IAT-ben a válaszadót arra kérik, hogy a lehető leggyorsabban szortírozzon olyan szavakat, képeket vagy hangokat, melyek egyértelműen négy különböző kategóriába sorolhatók. Mintha például a francia kártyában a káró, a kőr, a pikk és a treff lapokkal az volna a feladat, hogy szortírozza egy csoportba a kőrt és a kárót, s egy másik csoportba a pikket és a treffet. Ez meglehetősen könnyűnek ígérkezik, mivel ezeknek a pároknak van egy közös perceptuális tulajdonsága, mégpedig a színük (a káró és a kőr lapok pirosak, a pikk és treff fekete színűek). Ezután azonban az a feladat, hogy szortírozzák egy csoportba a káró és a pikk lapokat, valamint a kőr és a treff lapokat. Ez a feladat valószínűleg a színek keveredése miatt nehezebb és emiatt több időt is vesz igénybe. Érthetőnek tűnik, hogy olyan dolgokat, melyek gondolatainkban korábban összekapcsolódtak valamilyen ok folytán, könnyebb összepárosítani egy későbbi feladatban.

Ha ezt a példát a társas fogalmakra vetítjük le, kérdésfeltevés lehet például, hogy a nők vagy a férfiak asszociálódnak az emberek fejében inkább a reál illetve a humán tudományterületekhez, vagy esetleg jó vagy rossz kifejezéseket társítunk a homo- illetve a heteroszexuális emberekkel kapcsolatban?

Az IAT képes megmérni asszociációink erősségét bizonyos mentális kategóriák (mint a férfi és a nő, vagy homo és heteroszexuálisok), valamint bizonyos attribútumok (mint amilyenek a tudományterületek, vagy jó és rossz értékelő kifejezések) között.

Az IAT születése után 10 évvel Magyarország a 22-dikként csatlakozott a Project Implicithez (https://www.projectimplicit.net/implicit/hungary/), mely program célja többek között, hogy elérhetővé tegye az IAT módszerét azok számára, akik önismeretük gyarapítása okán szívesen szembesülnek rejtett attitűdjeikkel, még akkor is, ha az nem egyezik meg azzal, amit magukról sejtettek.

Legközelebb meglepő, konkrét eredményekkel jelentkezünk a rejtett attitűdök útvesztőjéből.

Somogyi Mónika
Project Implicit - magyarországi kapcsolattartó
https://implicit.harvard.edu/implicit/