Szomatodráma- Találkozás a testünkkel, mint legbölcsebb tanítónkkal

A test őszintesége

Személyes történelmünk krónikája testünkbe íródik, a legelső pillanatoktól fogva. Csecsemőmegfigyelési kutatások igazolják, hogy kezdetben kinesztetikus, testi érzeteken keresztül fogjuk fel a körülöttünk levő világot és érzékeljük kapcsolataink minőségét. A közelség, a puhaság, a melegség, az ellazultság idővel érzelmi színezetet nyernek, és a kellemetlen élményeket is érzelmekként kezdjük átélni. A szavaink megjelenésével azután mindezek részben verbalizálhatóvá, elmondhatóvá válnak.

Ugyanakkor a testi élmények és emlékek egy része nem tud kifejeződni, rejtve marad a test zugaiban, és csupán kinesztetikus nyelven hajlandó megszólalni – tüneteket produkál. Amikor a „szenzitív test” mondanivalója képtelen az „érzelmi test” nyelvén megszólalni, s így esély sincs arra, hogy mindez a „szimbolikus test” elmondható, kifejezhető nyelvében tudatosuljon és váljon kezelhetővé – nos, akkor minden készen áll arra, hogy a kisebb-nagyobb érzelmi konfliktusok, elakadások, emlék-előtörések  kellemetlen testi tünet formájában jelenjenek meg számunkra.

Tüneteink tehát valójában műalkotások, megrendítően őszinte önfeltáró vallomások, melyeken keresztük mégiscsak kifejezzük azt, ami kifejezhetetlen. Mindez egyszersmind lehetőség is az önmegismerésre és a személyes fejlődésre. A szenvedés – többé-kevésbé – az emberi  élet része, de úgy vagyunk megalkotva, hogy míg az értelmetlen szenvedést rosszul viseljük, ha a kín, a fájdalom értelmet kap, el tudjuk kezdeni az öngyógytás kreatív erejét mozgósítani magunkban.

A SzomatoDráma

Számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy saját testünkkel szorosabb és értelemtelibb kapcsolatot alakítsunk ki – a jógától a táncon át a módosult tudatállapotokban végzett vizualizációs gyakorlatokig. A SzomatoDráma különlegessége, hogy mindezt szinte észrevétlenül, játékos formában éri el. A módszer lényege a nagyfokú testtudatosság-növekedés előidézése azáltal, hogy a testen belül zajló folyamatokat szimbolikusan a színpadra helyezi. A résztvevők egyfajta csodának élik meg azt – ami a mai test-mező elméletek talaján már egészen jól magyarázható -, hogy a színpadi jelenségek milyen szoros összefüggésben vannak a testen belüli folyamatokkal. Ha például valaki a beteg térdét a színpadon egy-két másik ember segítségével megjeleníti (ahogy ő elképzeli, anatómiai tudás nem számít!), majd szeretettel megérinti vagy átöleli, a térdfájása általában azonnal elmúlik.

Amikor a test hűtlenné válik… (Esetbemutatás)

Vologya, egy középkorú pszichiáter Kijevben vett részt egy SzomatoDráma képzésen, mert érdekelte a mószer és mert egy évvel azelőtt rákos folyamatok indultak el a bélrendszerében. Kétségbeesett volt és rettentően dühös: miért hagyta őt cserben saját teste? Elkeseredettnek és kiszolgáltatottnak érezte magát, mert „belei hűtlenül megcsalták”.

A SzomatoDráma módszere kiválóan alkalmas arra, hogy egy csoportnyi ember a gyógyulás útjára terelje valamelyik tagját, így Vologya bizalommal ugrott fejest a játékba és a színpadon elkezdett kibontakozni testéhez, szerveihez való viszonya, majd ezekhez asszociálódó személyek, indulatok. Nem volt könnyű: sírás, kiabálás, bírkózás, veszekedés, megint sírás, majd megbocsátás és ölelés – nagyjából ezek voltak kétórás útjának állomásai. És mi lett a végeredmény? Saját testéhez való kapcsolódásának meggyógyulása. Innen indulhat azután a szervek gyógyulása is. Ahogy Vologya mondta a végén: „utoljára 1955-ben tettem magamért ennyit – amikor megszülettem.

Állapota később jelentősen javult, leletei kifogástalanok. Azóta ő is igyekszik átadni másoknak, amit megtanult.”

A SzomatoDráma lehetőséget ad arra, hogy intenzívebb, érzelemgazdagabb kapcsolatba kerüljünk – szimbolikusan és valóságosan is – saját testrészeinkkel. Szinte minden testi folyamat mögül kibomlik a lélek drámája is, elfelejtett gyermekkori emlékek, családi drámák, el nem gyászolt veszteségek, eltemetett szégyen. A gyógyulás folyamatai meglepő gyorsasággal indulnak el, amint az elrejtettet megjelenítjük, a töredezettet egyesítjük, az elkülönülést és elidegenedést feloldjuk, az ellenségességet elfogadásra és hálára cseréljük.

Talán meglepő lehet, de a tapasztalat azt mutatja: sok ember számára mindezt jóval könnyebb megközelíteni hús-vér emberek társaságában, mint otthon egyedül, képzelődve, vizualizálva, meditálva. A csoportban gyorsan felépülő bizalom és a módszer játékossága, mélysége magával ragad, felkavar és szinte elsodor az ún. „integrációs katarzis” felé: amikor átéljük saját testünkkel való egy-ségünk felemelő, gyógyító élményét. Az egykori anyaméhből – a szétesettség és elidegenedés évei után – átmozgunk a „saját testünk méhébe”. Amikor ide megérkezünk, a testi tüneteink is oldódni kezdenek.

A gyógyítás trendjei

Korunkban növekvő igény mutatkozik olyan gyógymódokra, melyek képesek az embert a maga komplexitásában megragadni. Úgy tűnik, a XXI. századi ember testi-érzelmi-szellemi-spirituális-energetikai jelenségként definiálja magát, és mindinkább igényt tart az ezzel összhangban lévő gyógymódokra. Ennek megfelelően egyre népszerűbbé válnak a keleti, holisztikus eljárások, az energetikai gyógyászat, a homeopátia, a spirituális megközelítés és sorolhatnánk.

Dr. Buda László

Pszichiáter, pszichoterapeuta, az Európai Szomato-pszichoterápiás Egyesület (EEPSSA) kiképző szomato-pszichoterapeutája, a Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület elnöke. PhD disszertációját az alternatív gyógyászat pszichológiai és szociológiai elemzésének témájában védte meg 2003-ban. Évekig vezette a PTE Egészségtudományi Kar Egészségpszichológia és Komplementer Medicina Tanszékét. Jelenleg egyéni pszichoterápiás magánpraxist folytat és önismereti-terápiás ill. szakmai továbbképző csoportokat vezet, pszichodráma, szomatodráma és egyéb szomato-pszichoterápiás módszerek ötvözésével.

A SzomatoDráma szellemiségében a test és a lélek, a kognitív és az emocionális megközelítés, a tudományos és spirituális tapasztalatok, az akadémikus és a hétköznapi bölcsesség integrációja jelenik meg. Módszerében pedig a test különböző részeinek szeretetteli egységbe rendezését célozza meg – ahol a máj szóba állhat az epehólyaggal, az agy kibékülhet a szívvel, a petesejt elindulhat a beágyazódás helye felé, a rákos daganat lemondhat önző és gyilkos terveiről, a tüdő valóban fellélegezhet.

Elérkezett az idő, hogy komolyan vegyük saját sejtjeink üzeneteit, megadjuk a kellő tiszteletet, hálát és szeretetet szerveinknek, s visszafogadjuk valamennyit, mint a hajdani atya tékozló fiát. Azok számára, akik már eldöntötték, hogy vállalják a felelősséget saját testükért és egészségükért, és keresik a módját, hogyan is indulhatnának el a gyakorlatban, kiváló lehetőség a SzomatoDráma.

A SzomatoDráma

A szomatdráma egy csoportban zajló, dramatikus módszerekkel vezetett, test-orientált pszichoterápiás és önismereti módszer, mely lehetőséget ad arra, hogy saját testünk felépítését és működését jobban megismerjük és befolyásoljuk. Hozzásegít ahhoz, hogy képesek legyünk saját magunkat egy komplex, pszicho-szomatikus perspektívában érzékelni és gyógyítani. Célja a testi és lelki önismeret elmélyítése, testi folyamataink, tüneteink jobb megértése és befogadása, valamint a testi-lelki gyógyulás akadályainak elhárítása.

A szomatodráma a szomato-pszichoterápiák, a pszichodráma és a rendszer-szemlélet ötvözése nyomán alakult ki.  A szomato- (vagyis: test-orientált) pszichoterápia  a testben tárolt tudattalan élettörténet előhívását és a testképpel, testsémával való munkát segíti. A dramatikus módszertan az előkerülő testi témák cselekvéses feldolgozását teszi lehetővé. A rendszer-elvű gondolkodás és a test-mező elmélet pedig mindezt értelmezhető keretbe foglalja.

Dr. Buda László
pszichiáter, pszichoterapeuta
kiképző szomato-pszichoterapeuta
www.szomatodrama.hu