Evés és testképzavarok

Anorexia paint 5 by Luaxan

Anoroxia, bulimia, izomdiszmorfia és orthorexia… Talán nem is létezik olyan ember, akinek nincsen valamilyen testkép zavara… Közben persze kiderült, hogy ez nem így van.

Egyre több evés-és testképzavar-típus üti fel a fejét. Mindkét esetben olyan viselkedészavarról van szó, amelyben a páciens saját testének megítélése torzul. Abbéli igyekezetében, hogy a számára létező, természetellenes ideálhoz hasonlítson az egészségére ártalmas szokásokat vesz fel. Az ilyen emberek jellemzően megszállottak, kényszeresek és előbb-utóbb szociálisan is elszigetelődnek. Ha felhagynak megrögzött szokásukkal, súlyos lelkiismeret-furdalás gyötri őket.

Ezeknek a zavaroknak a megjelenése és egyre nagyobb tömegeket mozgató tendenciája olyan evolúciós jelenség, ami a természetes korlátok megszűnése után alakul ki  és megszaladási jelenségként nevezik az evolúciós pszichológusok, biológusok, és amely szoros összefüggést mutat a társadalom és a média által közvetített ideálokkal. A társadalmilag kreált képhez azért szeretnénk minél inkább hasonlítani, hogy sikeresebben találjunk partnert. Eddig teljesen illeszkedik is az evolúciós folyamatba. Azonban ennek az elérése az egyén túlélését, szaporodóképességét veszélyezteti, mivel egészségtelen, nem egyszer halálos kimenetelű!

Az aneroxia nervosa-ban szenvedők a leginkább felismerhetőek. Szélsőséges módon vonják meg maguktól a táplálékot, hogy testsúlyukat egy nagyon alacsony szinten tartsák. Az éhezést rendszerint nem élik meg negatívumként, sőt kifejezetten büszkék diétájukra, ezért a szakemberek számára a legnehezebb kihívás (ha hozzájuk egyáltalán eljutnak az érintettek) a probléma tudatosítása.  Hamar jelentkeznek a tápanyaghiányos állapot tünetei, ami bőrszárazsággal, fogak állapotának romlásával, hajhullással, emésztőrendszeri problémákkal kezdődik, végső stádiumban pedig a csontritkulás, idegrendszeri és szöveti károsodások, nőknél a menstruáció teljes leállása tapasztalható. Ezeknek az embereknek torzult a testképlátása; még a legvégső stádiumokban is kövérnek látják magukat és minden egyes falatot gyötrelmes lelkiismeret-furdalás kísér. A számukra elérendő szépség érdekében a végsőkig elmennek.

cc: http://www.flickr.com/photos/soundlessfall/A bulimia nervosát körülbelül 20 éve ismerték fel, de mára ez a legelterjedtebb evészavar. Az ilyen személyeket külső jegyek alapján nehéz felismerni. Igaz, testsúlyuk általában eltér az átlagostól, de ez lehet kevesebb és több is, gyakran ingadozó. Napközben keveset és kevésszer étkeznek, azonban általában titokban egyszerre nagy mennyiségű ételt falnak be, majd úgynevezett purgálási technikákkal (hánytatással, hashajtóval) meg is szabadulnak tőle. A falásnak nincs köze az éhségérzethez, általában lelki okokra vezethető vissza a roham, amely időszakosan jelentkezik. Az ízeket nem élvezik, a lehető leggyorsabban, gyomruk feszüléséig esznek, majd a teltségérzet lelkiismeret-furdalást okoz számukra. Ekkor folyamodik a fent említett módszerekhez. A bulimiában szenvedőknek is torzul a testképük, önértékelésük rendkívül alacsony. Kezelése könnyebb, mivel általában tisztában vannak saját problémáikkal és változtatni is szeretnének rajta.

A fent említett két zavar elsősorban tinédzser lányokat és fiatal nőket érint, bár egyre több fiúnál is tapasztalható.  Az izomdiszmorfia, vagyis testedzésfüggőség azonban a férfiakra jellemző.  Testüket túl erőtlennek és soványnak látják, ezért szigorú edzésbe kezdenek.  Izmaikat azonban folyamatosan fejletlennek találják, így a testedzést végletes túlzásba viszik, sérülésekig fokozzák. Mindemellett szégyellik kinézetüket, társaságban ritkán mutatkoznak, életük nagy részét az edzésnek szentelik. Az illegális tömegnövelő táplálék kiegészítők tovább rontják a helyzetet, mert az anabolikus szteroidok komoly mellékhatásokat idéznek elő (csontritkulás, szexuális zavarok, bőrelváltozás, májfunkciós és hangulatzavarok). Az izomdiszmorfia kezelésében elsősorban az önértékelési problémák gyökereinek feltárása a célravezető.
Még egy kicsit bicepszre, mert ez semmi

Szintén az elmúlt évtizedekben ütötte fel a fejét az orthorexia nervosa nevű zavar. Az ebben szenvedő páciensek egyszerűen csak el akarják kerülni a táplálkozási zavarokat és a média által sulykolt helytelen életmódot. Csakhogy elkezdenek kényszeresen és betegesen foglalkozni az egészséges táplálkozással, a téma rabjaivá válnak. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre koncentrálnak.  Mint az összes evészavarnál itt is jellemző a szabályok feszes betartása és a hatalmas fokú lelkiismeret-furdalás ezek elmulasztása esetén. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy lassan kiszakadnak a baráti társaságukból, mert mindenkit lenéznek, akit egészségtelennek tartanak. A családon belüli orthorexiás szülő a gyerekek egészségét is veszélyezteti, ugyanis a táplálékok egyre nagyobb fokú leredukálása szintén hiányállapotokhoz vezet.
Csak fehérjét reggel háromszor, gabonát nem, a zsír az jó, cukrot este 5 után ...

Az evés a kötődéssel alakul ki a fejlődés során, és az ezeket motiváló és gátló rendszerek egymással szorosan összefonódva az agyban találhatóak. A kötődési és társas zavarok feloldása közvetetten hat a fent említett jelenségekre is, ezért pszichoterápiával eredményesen javíthatóak.

Klajkó Dóra

2 hozzászólás

Hozzászólások elől lezárva