Beszélj róla! projekt – tabuk nélkül a gyermekkori szexuális abúzusról

Beszélj róla - Gyermekkori abúzus feldolgozása

Megtörni a csendet és ledönteni a tabukat: ez a célja a Beszélj róla! projektnek. A www.beszeljrola.hu honlapon a gyermekkori szexuális abúzus áldozatai szabadon, név nélkül elmesélhetik az őket ért traumát. Elküldhetik a történetüket, vagy akár egyetlen mondatot, amellyel az elkövető hallgatásra, szenvedésre bírta őket. A fórumon kommentelni is lehet a történeteket és az áldozatok, illetve az áldozatok hozzátartozói itt tudják megosztani egymással a tapasztalataikat, érzéseiket.

A gyermekkori szexuális bántalmazás gyakori, de a mai napig tabunak számító jelenség. A szexuális abúzus bármilyen közegben megtörténhet, nem korlátozódik sem társadalmi, sem etnikai csoportokra. A www.beszeljrola.hu ezért nem csak a túlélőknek, hanem a szélesebb közvéleménynek is szól.

A honlapon nem csupán alapvető információk találhatók, hanem a történetek és a fórum hozzászólásai is segítenek megérteni, miként hat a gyermekkorban elszenvedett trauma az áldozatok egész életére.

Bár a Beszélj róla! projekt célja támogató-bátorító közösséget kialakítani, ahol a túlélők könnyebben kiönthetik a lelküket, az oldal arra is felhívja a figyelmet: pusztán a történetek megosztása, a fórumon való részvétel nem elég a gyógyuláshoz. Aki teheti, kérje pszichológus segítségét. Az eddig eltitkolt abúzus feltárása ugyanakkor hatalmas lépés előre – és erőt adhat már az is, hogy annyi év hallgatás után valaki beszélni tud róla.

2 hozzászólás

  • Tisztelt hölgyem,uram!

    Elöszőr is sokak nevében megköszönni azt amit önök felvállaják ezt a kényes valóságot.
    Mostmár túl vagyok azon a testi sértésen amit a leendő nevelő apám szószerint megerőszakolt.
    Nekem ez 20.évemben telt nagyon nehezen tudtam feldogozni.
    Akkor én 12-éves voltam ami ez 1977-esett meg.
    Hálla jó istennek jó isten magához szólította.
    Nekem persze ki hitt volna aki mondván nem az én saját gyerekem én államigondozottként nevekedtem.
    A nevelő anyám nem mert neki ellent mondani,Ugymond bábuk voltunk a kezei között.
    Szószerrint titokban leadott egy másik nevelő szülőhöz ne lássa a azt amit müvel.
    Ami persze bele temetkeztem a kertészeti munkákban,ezután jöttek a debressziók nem egyszer se nem kétszer föakasztottam magam.
    De valahogy itt vagyok,és akinél nevelkedtem soha nem mertem elmondani néki,készűltem de valahogy nem mertem,tiszteletben tartottam,hogy ő,ő engem nagyon szeret,és könnyem kicsordul csak hogy öt lássam,és fogjam a kezét nem egyszer mondom néki szeretlek ANYA.
    Ahhoz hogy én ezt a szőnyű dolgott magam mögött hagyjam ehez kellett,hogy verset írjak,kosárfonás,hímezés,goblenozás,subázás,és nem utolsó sorban minden ami a kerti munkával kapcslatos.
    Ma holnap 50-éves leszek Négy szép kamasz gyereeim vannak akinek büszkén nezék fel,ugyanugy az apjukra is mert 30-éve együtt huzzuk az igát.

    Nagyon szépen köszönöm,hogy meghallgattak,és,hogy elmonhattam,hogy a szülö az csak szülő legyen,de ne a partnere a gyereknek.
    Mert az a kicsi virág száll megsérül,és elhervad.

    Nagyon szépen köszönöm,hogy létre jött az a támasz akire tud egy virág száll támaszkodni,de bár soha ne lenne rá,rákényszerítve.

    Tisztelettel:gödölleiné!Báder Ilona Éva!

  • Most hírtelen ollyan zaklatott vagyok,hogy nem is tudom mit monjak mert ez bizony mert ha vakon szereti a férjét és közben ollyat müvel ami tényleg a lelki világott mélybe taszítja,történhet ez fofdítva is!
    Nem szándékom mások mások lelki világába bele menni.
    Két szerető házasok figyeljenek egymásra,ne legyen tabu kérdés a gyerek vállalás igaz anyai-apai szeretettben neveljék föl azt a virágszálat.
    Annak a virág szállnak Egyaránt kell a szeretett nem a szerelem mert ő még nem tudja.

    Tisztelettel Ilona Éva!

Minden vélemény számít!