|
Tartalom
Pszichológusoknak
| Látogatások | | [+/-] | Ma:
Tegnap:
Tegnapelőtt: | 865
1675
1994 |
-319 |
|
Pszichológiai cikkeink, írásaink
|
Nagy Tamás
|
|
2010. szeptember 03. péntek, 03:53 |
„Kicsi a világ!" - mondjuk amikor a legképtelenebb helyeken ismerősbe botlunk. De még csak nem is sejtjük, hogy mennyire igazunk van. Matematikusok, pszichológusok és szociológusok már több mint ötven éve kutatják a „kicsi világ" elméletet, amely többek között a közösségi oldalak megjelenését is ösztönzte. Ez a teória azt mondja ki, hogy bárkitől el lehet jutni egy másik személyig egy meghatározott szociális útvonalon keresztül. Ennek csak az a feltétele, hogy mindenkinek legalább egy ismerőse legyen. A kérdés csak az, hogy hány köztes személlyel oldható meg a két idegen közötti a kapcsolatteremtés?
Az a tény, hogy a szociális hálózatok legelső kutatóit más területekről lehetnek ismerősek számunkra, talán még jobban segít megérteni, hogy mennyire kicsi is a világ. Az első, ezzel a témával foglalkozó személy nem pszichológus, matematikus vagy szociológus volt, hanem Karinthy Frigyes. Az író 1929-es „Láncszemek" című novellájában először vetette fel azt a  gondolatot, hogy a Földön élő bármely két ember közötti köztes személyek száma nem több mint öt fő. Karinthy csak személyes tapasztalatira és írói megérzéseire hagyatkozhatott, tippje mégis hátborzongatóan pontosra sikerült. Ennek igazolására azonban 38 évet kellett várni. Az első tudományos kutatásokat a szociális átfedések témakörében a Párizsi Egyetemen végezték az 1950-es években. Ezekben a vizsgálatokban megfelelő módszertani elképzelések híján inkább csak újabb kérdéseket sikerült felvetnie a tudósoknak. Ám ezek a kérdések felkeltették a francia fővárosban vendégeskedő Stanley Milgram szociálpszichológus kíváncsiságát, aki aztán az USA-ba visszatérve 1967-ben nekilátott a „kicsi világ vizsgálatainak".
|
|
|
Laufer László, agent.ai
|
|
2010. június 15. kedd, 10:00 |
 Szociálpszichológusok azt vizsgálták, hogy vajon a virtuális világokban is kockázatvállalóbbak-e a férfiak, ha női avatárok jelenlétében kell valamilyen veszélyes tevékenységet végezniük.
A társadalomtudományokban talán egyszer bevett gyakorlattá válik, hogy a társas viselkedés bizonyos szabályszerűségeit virtuális környezetben vizsgálják és az eredményekből a valós életbeli szituációra következtetnek vissza. A szociológusok, pszichológusok ezzel a módszerrel összetett jelenségeket tanulmányozhatnak úgy, hogy az egyes tényezők hatását több féle elrendezésben is kipróbálhatják. Az eljárás minimális költséggel jár és nagyon könnyen kivitelezhető.
|
|
Laufer László, agent.ai
|
|
2010. május 05. szerda, 00:00 |
 Egy számítógépes játékában egy farmon kell kapálni és veteményezni sok száz kattintás árán. A játékosok gyakran az életüket is az termény betakarításához igazítják, de a kötöttségek ellenére a Farmville 73 millió felhasználója közül minden harmadik naponta ellátogat birtokára.
|
|
Vass István
|
|
2009. november 25. szerda, 16:24 |
 Nehéz okosat mondani párkapcsolatokról, Dr. Valentine talán tud még valami újat mondani. Dr. Valentine, a LoveFeeler alkalmazás mini Freud professzora, a LoveFeeler pedig egy olyan ingyenes, iPhone-ra telepíthető alkalmazás, amivel tudományos kutatásokon alapuló tanácsokat kaphatunk meglévő párkapcsolatunk javítására. A program tanácsaihoz több kérdőívet kell először kitöltenünk, melyben saját és ideális párunk viselkedését, valamint valós párunk valódi viselkedését kell jellemeznünk.
Dr. Valentine ezután megmondja, a pszichológiai kutatásokból kirajzolódó párkapcsolati típusok közül melyik jellemzi a saját kapcsolatunkat. A kis alkalmazás végül tanácsokat ad arra az esetre, ha módosítani szeretnénk kapcsolatunkon valamilyen irányban, például ha szeretnénk intimebb, romantikusabb, kötődőbb kapcsolatot kialakítani párunkkal.
|
|
Laufer László, Agent.ai
|
|
2009. január 18. vasárnap, 22:23 |
Mindenki egyetért abban, hogy az általános iskolás gyerek máshogy használják az internetet, mint a felnőttek. Mégis kevés információnk van arról, hogy ha nekik szeretnénk weboldalt tervezi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani.
|
|
Csarnó Nelli
|
|
2008. augusztus 04. hétfő, 00:00 |
A humor nem más, mint tragédia plusz idő. -Mark Twain
Képregény: Egy ember kétségbeesetten ecseteli a rendőrfelügyelőnek, hogyan vált a háza vihar áldozatává, hogy mosta el az ár, le a hegyről, át a főúton, egészen az óceánig. A rendőrfelügyelő erre azt feleli: „Ok, pajtás, csak annyit jegyzek le: Nincs állandó lakcím."
A humor az egyik legegészségesebb és legerőteljesebb módszer, mely átsegíthet az élet nehézségein, és akár krízishelyzetekben is felbukkanhat. A krízishelyzetben megjelenő humorizálás azonban gyakran érzéketlenségnek, akár bántónak hathat. Mi tehát a különbség az egészséges és ártó humor között a krízishelyzetben?
|
|
Somogyi Mónika
|
|
2008. április 06. vasárnap, 01:00 |
|
A pszichológusok régóta kutatnak olyan gondolatok és érzelmek létezése után, melyekről az emberek egyszerűen tudatosan, szándékosan nem tudnak beszámolni. Az 1900-as évek első felében a kutatók a tudattalan vizsgálatának pszichoanalitikus módszereivel kísérleteztek. Azóta a nem szakmabeli érdeklődő számára is ismertté vált az elsősorban a klinikum területén használt Rorschach teszt (Hermann Rorschach), a Tematikus Appercepciós Teszt (TAT - Henry Murray), vagy a különböző rajztesztek. Az ún. projektív eljárások közé sorolható a Sigmund Freud által terápiás célból kidolgozott szabad asszociációs módszer, amikor a személy folyamatosan, kontroll nélkül számol be feltoluló gondolatairól és képzeteiről.
|
|
Csarnó Nelli
|
|
2008. március 17. hétfő, 22:07 |
|
Vitázni tudni
kell. Az ókori időkre tehető retorikai tudományág külön ága a disputa, a
vitatkozás, érvelés és meggyőzés művészete. Valószínűleg megtanultunk jól
érvelni az iskolában, a munkahelyen, a politikában, de vajon tudunk-e
konstruktívan vitatkozni a mindennapi életben, intim kapcsolatainkban, a
párunkkal?
|
|
Csarnó Nelli
|
|
2007. december 23. vasárnap, 01:00 |
A
vásárlással sokszor az önbecsülés növelése a célunk, és különösen
igaz lehet ez a nem tervezett, hirtelen felindulásból elkövetett
vásárlásokra. Az ilyen felindulásokat gyakran megbánjuk az esemény
után. Így karácsony táján a legtöbbünknél előfordul, hogy átmenetileg
torzul a vásárlási ítélőképességünk, de ha ez túl gyakori
vagy extrém formát ölt, az túlzott vásárlási viselkedésbe csaphat.
Ez az ún. vásárlás-függőség vagy vásárlási kényszer a nyugati
társadalmak lakosságának mintegy 2-5%-át érinti, és komoly anyagi
csőddel és stressz-hatásokkal járhat.
|
|
Vass István
|
|
2007. december 10. hétfő, 00:07 |
Egy a maga nemében kuriózumnak mondható termék, az Identity pszichológiai önismereti társasjáték került a szerkesztőségünkbe. Kipróbáltuk, leteszteltük, nekünk tetszett.
|
|
|
|
|
|
|
Kiemelt linkek
|
Cikkeink
